Johnson péntek este a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az Egyesült Királyság egésze és különösen Észak-Írország szempontjából „fantasztikus” az előző nap létrejött megállapodás, mivel az Egyesült Királyság egységes vámtérség marad a Brexit után is, és Észak-Írország az Egyesült Királyság többi részével együtt távozik az EU-ból.

Ez az az érv, amelyet a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek alsóházi szavazataira a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – kétségbe von.

A kormány szombaton szavazásra terjeszti a Brexit-megállapodást a londoni alsóház elé, de a DUP jelenleg mereven elveti a megállapodás elfogadását. Péntek estig semmi jele nem volt, hogy a párt megváltoztatná álláspontját, sőt Nigel Dodds, a DUP helyettes vezetője felszólította a Konzervatív Párt képviselőit is, hogy szavazzanak a megállapodás elfogadása ellen.

A DUP vezetése szerint ugyanis az egyezmény Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi és kereskedelmi viszonyrendszerben hagyja az EU-val, ami gyakorlatilag vámhatárok létrejöttét jelenti az országon belül, és ez kikezdi Észak-Írország helyzetének integritását az Egyesült Királyságon belül.

Johnson azonban a péntek esti BBC-interjúban határozottan tagadta, hogy az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti áruforgalom elé a Brexit után vámhatárok emelkednének. Hangsúlyozta, hogy azokban az esetekben is, amikor egy adott áruszállítmány az EU-ban maradó Írországba kerül tovább Észak-Írországból, a brit vámhatóságok illetékességi körébe tartozik a vámeljárás lefolytatása.

Az EU-val kötött megállapodás alapelvei szerint Észak-Írország az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja maradna, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálna.

A brit hatóságok a külső országokból érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára.

Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy átkerülnek az Európai Unió belső piacára – például Észak-Írországból Írországba -, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni, és kötelesek be is szedni e vámokat az EU nevében. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán – az EU és az Egyesült Királyság majdani egyetlen szárazföldi vámhatárán – kelljen ellenőrzésnek alávetni. Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény egyik fő vívmányaként hosszú évek óta nem létezik fizikai ellenőrzés.

Boris Johnson | Fotó: AFP

A mai napon szavaz a londoni parlament a megállapodásról

A kormány által beterjesztett jóváhagyási indítványhoz több módosító javaslat is érkezett, és ezek között van olyan, amely – ha a házelnök engedélyezi napirendre vételét és az alsóház megszavazza – alapvetően befolyásolhatja a Brexit-folyamat további menetét.
A brit kormány már a megállapodás létrejöttének csütörtöki bejelentése előtt kezdeményezte, hogy a parlament szombaton rendkívüli ülésnapot tartson. Az indítványt az alsóházi képviselők csütörtök este megszavazták.

Ha a parlament szombaton jóváhagyja az új Brexit-megállapodást, az csak az első lépés lenne a kilépési jogszabálytervezet ratifikálása felé. Jóváhagyás esetén a kormány valószínűleg a jövő hét elején terjeszti be az egyezmény jogi szövegét vitára és szavazásra.

Ha ez a tervezet is végigjárja a törvényalkotási procedúra állomásait az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában, az Egyesült Királyság elvileg október 31-én brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor rendezett módon távozhat az Európai Unióból.

A szombatra napirendre tűzött jóváhagyási indítványhoz azonban több módosító javaslat is érkezett, és ezek közül a legnagyobb horderejűnek az ígérkezik, amelyet Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a kormányzó Konzervatív Párt volt frakciótagja terjesztett be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával.

Sir Oliver indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írná át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Ez gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról.

E módosítás támogatói nem titkoltan azt igyekeznek megakadályozni, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai – akik közül sokan a megállapodás nélküli „kemény” Brexit hívei – formálisan, taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás jóváhagyását, de az egyezmény jogi szövegének törvénybe iktatását esetleg egészen a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig megakadályozzák.

Ez azt jelentené, hogy aznap az Egyesült Királyság a most elért megállapodás érvénybe lépése nélkül távozna az Európai Unióból. Ha Letwin indítványát John Bercow házelnök napirendre tűzi és szavazásra bocsátja, és az alsóház el is fogadja – ami nem esélytelen -, az szinte automatikusan azt jelentené, hogy Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását.

Az ezt előíró, ellenzéki kezdeményezésű törvényt a londoni alsóház – a kormányzó Konzervatív Párt 21, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének, köztük Letwinnek a támogatásával – a múlt hónap elején fogadta el. A jogszabály kimondja, hogy ha október 19-ig, vagyis a szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjáig a törvényhozás nem járul hozzá valamely új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak kezdeményeznie kell a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Az ellenzéki Munkáspárt egyik prominens képviselője, Hilary Benn kezdeményezésére elfogadott törvény még azt is előre meghatározza, hogy a brit kormányfőnek milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását Donald Tusktól, az Európai Tanács elnökétől.

A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ehhez a törvényhez, és egyben egy potenciális kiskaput is bezár. Ha ugyanis az alsóház szombaton megszavazza a Brexit-megállapodás jóváhagyását, a Benn-törvény alapján Johnsonnak nem kell halasztást kérnie, ám a Benn-törvény azt önmagában nem zárja ki, hogy a kemény Brexit hívei a kilépési megállapodás jogi szövegének törvénybe iktatását a továbbiakban megakadályozzák.

A Brexit-megállapodás szombati jóváhagyásához minimum 320 szavazatra van szükség, mivel az alsóháznak 639 szavazásra jogosult tagja van. A kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak ennyi képviselője nincs, tehát a megállapodás elfogadtatásához külső segítségre van szüksége.

Ha azonban az alsóház megszavazza a Letwin-indítványt, elméletileg az is lehetséges, hogy a kormány nem bocsátja szavazásra szombaton a Brexit-megállapodás jóváhagyására tett saját indítványát.