HJGY: Hogyan értékelnéd a választási felkészülést és kampányt a pártok részéről? Ha jól tudom, az ellenzéknek nem sikerült mindenhol jelöltet állítania az „összefogás” ellenére sem. Hogy sikerült a mozgósítás a pártoknál?

Tóth Erik: A mozgósítás hatékonyságát csak a választási végeredmények tükrében lehet megítélni. A korábbi tapasztalatok mind a 2014-es önkormányzati, mind a 2018-as országgyűlési, de még az idei EP-választás alkalmával is azt mutatták, hogy a részvételi arány és választói aktivitás növekedése gyakran a kormánypártok egyre erősebb mobilizációs képességének volt köszönhető, nem pedig az ellenzéki szavazók nagyobb mozgásának. A mostani helyhatósági választási kampány, illetve kampányok online és offline is aktívak. Online mind az ellenzéki, mind a kormánypárti felületek aktivitása jelentős, de míg az ellenzék az erőforrásai többségét a közösségi platformokon (facebook) történő kampányolásra fordította, addig a Fidesz-KDNP ezúttal is országjárásba kezdett, igen erős „door to door” kampányt folytatva.

HJGY: Előrejelzéseitek szerint miként alakul a főváros sorsa? Vidéken várható-e változás az erőviszonyokban?

Tóth Erik: Vidéken komolyabb átrendeződésre nem kell számítani, a Megyei Jogú Városok túlnyomó többségében jobboldali győzelem várható, és a korábbi években ellenzékinek titulált gócpontokban (Szeged) is meglepő eredmények születhetnek. Vannak körzetek, ahol választástörténeti szempontból inkább fej fej melletti eredmények születtek: Pécsett, Salgótarjánban, Szombathelyen. Ezeken a helyeken ezúttal is kiélezett küzdelmek lesznek.

Budapesten szinte minden közvélemény-kutató Tarlós István újrázására számít. A Nézőpont Intézet legutóbbi felmérése szerint Tarlós István – a választani tudó biztos szavazók körében – 49 százalékot szerezhet, míg Karácsony Gergely 43, Puzsér Róbert pedig 8 százalék támogatásában bízhat. A fővárosi kerületi polgármesterek tekintetében is egyértelmű kormánypárti többség várható. A kulcskérdés mindkét esetben a választói aktivitás lesz, amely magasabb részvétellel járhat, mint 5 évvel ezelőtt.

HJGY: Ki a legnagyobb vesztese az önkormányzati kampánynak Budapesten? A fővárosi kampányt leginkább az alkalmasság kérdése tematizálta. A Nézőpont mérései szerint ebben a kérdésben, hogy oszlik meg a fővárosiak véleménye? A jelölteknek sikerült-e bizonyítaniuk alkalmasságukat a fővárosiak előtt?

Tóth Erik: Az önkormányzati kampány legnagyobb vesztese Karácsony Gergely és a vérrel-verejtékkel összeeszkábált ellenzéki összefogás lehet Budapesten. 2014 óta minden választás alkalmával azzal hitegették a különböző ellenzéki pártok szimpatizánsaikat, hogy a vereségek oka az összefogás és a közös jelöltállítás hiánya volt. Ezúttal – ha nem is minden választási körzetben – közös jelölteket indítottak, vagyis a korábban a vereségek fő felelősének kikiáltott „összefogásmítosz” véglegesen megbukhat. Ennek ellenzéki politikára gyakorolt hatása igen jelentős lehet 2022-re.

A főváros politikai kampánya 50 százalékban az egyes jelöltek alkalmasságáról, 50 százalékban pedig a botrányokról szólt. Amennyiben a választók csak az alkalmasság alapján hoznák meg döntésüket most vasárnap – és nem vennék figyelmükbe a pártpreferenciáikat, kormányhoz fűződő viszonyukat és még sok minden mást – akkor Tarlós István több szavazatot szerezne, mint bármelyik polgármesterjelölt a rendszerváltás óta.

Fotó: MTI Fotóbank

HJGY: Mi várható október 13. után? Karácsony veresége esetén végleg bekerül a süllyesztőbe? Megszűnhet az MSZP-P szövetség? Mi lehet az ellenzéki összefogás sorsa?

Tóth Erik: Karácsony Gergely politikai szerencsekeresése 2010-ben kezdődött, de október 13-án sokak szerint véget érhet. Korábban többen illeték a politikai napraforgó kifejezéssel őt, mert a kezdetben közvélemény-kutatóként dolgozó, majd a politikába átlépő jelölt mindig aktuális egyéni érdekeinek megfelelően cselekedett. A Medián kutatási igazgatójából LMP-s politikus lett. Az LMP-ben forradalmat szított és részt vett a Schiffer vezette egykori zöldpárt szétszakításában. Ezt követően a Párbeszéd Magyarországért, majd a sokak által nem ismert névváltoztatáson átesett Párbeszéd társelnöke lett. Egy rövid intermezzo erejéig miniszterelnök-jelölt is volt MSZP-Párbeszéd színekben, zuglói polgármesterségét most viszont főpolgármesteri címért cserélné el legszívesebben. Nem meglepő, hogy Karácsony ilyen tapasztalatok mellett az ellenzéki fővárosi kompenzációs listájának vezetője lett, amellyel bebiztosította jövőjét vereségét követően is. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a budapestiek 48 százaléka visszavonulna Karácsony helyében veresége esetén és vagy visszatérne a korábbi szakmájához, vagy legalábbis a politikától mindenképpen távol tartaná magát a jövőben.

HJGY: Mi a helyzet a megyei közgyűlésekkel? Milyen eredmény várható ezen a területen?

Tóth Erik: Ha valahol, akkor 2014-ben a megyei közgyűlések esetében kétség sem fért a kormánypártok dominanciájához és kiemelkedő támogatottságához. Akkor minden megyei közgyűlésben kormánypárti többség született (a legszűkebb Somogy, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a legstabilabb Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom Esztergom megyékben). 5 évvel később úgy tűnik, hogy az akkori kiemelkedő eredményt tudja megismételni október 13-án a nemzeti oldal politikai szövetsége. Olyan közgyűlést is nehéz ugyanis 2019-ben találni, ahol szorosabb lehet a végeredmény. Ennek oka az, hogy a Fidesz-KDNP jelöltállítási és rekrutációs stratégiája nemcsak kiszámítható, de sikeres is országos szinten is, a kormány munkájával való elégedettség magas, ráadásul konjunktúra van, vagyis a gazdasági teljesítmény kedvező hatásai is érzékelhetőek, ami a proteszthangulat kialakulásával szembeni egyik legerősebb eszköz.