Tóth a 2006-os szegedi utcai megmozdulások egyik főszervezője volt, majd a Jobbik szegedi alelnöke, később elnöke lett. A 2007-ben megalakult Magyar Gárda alapító tagja, megyei szervezője volt, majd a Jobbik Csongrád megyei elnöke. 2010-ben megyei önkormányzati képviselővé választották, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tagja és a jobbikos képviselőcsoport vezetője lett (akkor még az álláshalmozás elleni fellépés jegyében). A cigánysággal való együttélés problematikájának vizsgálatára a Jobbik szegedi szervezetén belül létrehozta az Élettér Munkacsoportot, és kezdeményezte az Életünk tere Egyesület megalakítását.

A SzegedMa a kényszerösszefogást már több cikkben is bemutatta. Botka a tavalyelőtti, bukással végződő miniszerelnök-jelölti kalandja után 2019-re annyira meggyengült, hogy a mikropártokat (Párbeszéd) és a roncsellenzék további helyi képviselőit (LMP, Jobbik) is bevette a szegedi összeborulásba, akiket még a Kutyapárt és a Mi Hazánk is megelőzött az EP-választáson.

A DK és a Momentum már nagyobb szeletet kapott a korábbi MSZP-s tortából. A Gyurcsány-párt négy, míg a vidéken szinte nem is létező Momentum pedig két képviselői helyet is kapott. Gyurcsányék tehát ismét megkérték az összeborulás árát, Botka pedig perkált. A polgármester most azt reméli, hogy a jobbikos szavazók 2%-a is rászavaz, cserébe Tóth Péter személyében egy újabb megélhetési politikus iratkozik fel a szegediek fizetési listájára.

Egyébként mindent elárul a szegedi összefogásról az, hogy idén májusban miként vélekedett a baloldalról Tóth egy közösségi portálon: “Fidesz-győzelem lesz ősszel is. A Fidesz most megnyerte az őszi önkormányzati választásokat és a 2022-es országgyűlési választást is. Köszönetet lehet mondani az alkoholos mámorban úszó Gyurcsánynak és a nagyképű Fegyőrnek”

Ez a jobbikos pálfordulás megint hasonlít a néppártosodáshoz, vagy akár az őszödi beszédhez; a főhős vagy korábban hazudott, vagy most.