Szájer: gyáva döntés született Brüsszelben
2019.09.30. 14:53
A politikus azt követően nyilatkozott, hogy a jogi bizottság (JURI) megerősítette azt a múlt heti döntését, hogy továbbra sem támogatja Trócsányi László biztosi kinevezését. A bizottság fenntartotta azt az álláspontját, hogy összeférhetetlenség van Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége között. A JURI múlt csütörtökön hallgatta meg Trócsányi Lászlót, majd titkos szavazással állapította meg az összeférhetetlenséget.
Szájer József nyilatkozatában gyáva döntésnek nevezte a jogi bizottság hétfői határozatát. A döntés a szakbizottság politikai megoszlását tükrözi. A politikus hangsúlyozta, hogy az EP jogi bizottságának eljárása a magyar biztosjelölttel szembeni „politikai lincselés”, „durva és gyáva” akció a szakbizottság baloldali politikai erőinek részéről.
Szájer leszögezte továbbá, hogy az EP jogi bizottsága vita nélküli, zárt ülésen, titkos szavazással, egy jogi eljárás mögé bújva döntött arról, hogy nem találja alkalmasnak a magyar jelöltet biztosi feladatai ellátására, és nem mehet tovább a hivatalos meghallgatásra.
Minden pontja hazugság és cáfolható annak a levélnek, amelyet a szakbizottság az EP elnökének írt. Döntését valótlanságokra építette a jogi bizottság
– jelentette ki.
Tájékoztatása szerint a hétfői szavazást követően az EP elnöke értékeli, hogy a szakbizottság eljárása megfelelt-e az EP házszabályának, illetve azt, hogy magyarázata a döntésről kielégítő-e.
Az EP elnöke ezt követően tájékoztatja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság megválasztott elnökét a szakbizottság döntéséről, akit azonban nem köt a jogi bizottság véleménye, és kitarthat Trócsányi László biztosi jelölése mellett – tette hozzá Szájer József.
Az uniós parlament frissen hozott eljárási szabályzata szerint, ha egy parlamenti bizottság összeférhetetlenséget állapít meg egy biztosjelölttel szemben, akkor a jelölt nem léphet tovább a meghallgatás folyamatában. Az EP-s szakbizottsági vélemény semmilyen kötelezettséget nem ró az Európai Bizottságra, azonban az uniós testület elnöke megvizsgálja a kialakult helyzetet. Döntését követően a biztosjelölt ügye újra az Európai Parlament elé kerülhet. Az EP egyes biztosjelölteket nem utasíthat el formálisan, csak a testület egészéről szavaz majd, előreláthatólag október második felében – írja az MTI.