A magyar gazdaság növekedési üteme ma a legnagyobb az Európai Unióban – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Claessens cégcsoport érdekeltségébe tartozó TBZ Táp Kft. 3,1 milliárd forintból épülő takarmánygyártó üzemének bokrétaavatóján a Somogy megyei Böhönye-Terebezdpusztán hétfőn.

Szijjártó Péter emlékeztetett rá: Magyarország 2010-ben még a csőd szélén egyensúlyozott, de az 5,1 százalékos gazdasági növekedéssel Európa-bajnoknak tekinthető, ilyen bővülést más uniós tagország nem tud felmutatni. Hozzátette, ráadásul Magyarország elért oda, hogy néhány lépésre van a teljes foglalkoztatottságtól, s a világ országai közül a 34. legjobb exportteljesítményt nyújtja annak ellenére, hogy lakosságszámát tekintve a 92. helyen áll.

– fogalmazott a tárcavezető, majd úgy vélte: a fejlődés értékét növeli, hogy arra a világgazdaság „turbulens időszakában” került sor, amely óriási hatással van az olyan kicsi, nyitott gazdaságokra, mint a magyar.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a megerősödött közép-európai térségbe tartozó Magyarországnak megváltozott a súlya az európai gazdaságban, kulcsszerepe van az unió versenyképességének jövőbeni alakításában. Példaként hozta fel, hogy a visegrádi országok – amelyek közé Magyarország is tartozik – tavaly 74 százalékkal nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le Németországgal, mint Franciaország.

– hangsúlyozta a miniszter. Kiemelte, a kormány elkötelezett a munkára rakódó adóterhek további csökkentésében.

A külgazdasági és külügyminiszter Somogyról elmondta, hogy a megyében működő vállalatok az első negyedévben 20 milliárd forint új beruházást valósítottak meg, 50 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez a duplája az országos beruházási növekedés ütemének. Az ipari teljesítmény 4,2 százalékkal nőtt, a munkanélküliség a harmadára esett vissza a megyében, így Somogy jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság kiváló eredményeinek elérésében.

Szijjártó Péter kitért rá: Magyarország az elmúlt években sikeres újraiparosítási politikát folytatott, ezzel együtt megmaradt a mezőgazdaság stratégiai szerepe. Az agráriumban és az élelmiszeriparban meghatározó az innováció, csak az új technológiákat kidolgozó és alkalmazó vállalatok lehetnek sikeresek.

A magyar élelmiszergazdaság az idén az első hét hónapban 10 százalékkal növelte termelési értékét, meghaladva ezzel a 2000 milliárd forintot, vagyis kifejezetten versenyképes – ezt már Zalaegerszegen mondta a tárcavezető. A sütőipari Zalaco Zrt. 4 milliárd forintból megvalósított új üzemének átadásán arról beszélt, hogy a magyar élelmiszeripar 145 ezer embert foglalkoztat, és összességében tavaly is 7 százalékkal növelte a teljesítményét.

Jelezte: a csomagolt, fagyaszott pékárut és cukrásztermékeket előállító új zalaegerszegi üzem 4 milliárdos beruházásához a magyar kormány 836 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, a cég pedig 150 új munkahely megteremtését vállalta.