A szexuális vágy erejét túlnyomó többségünk megtapasztalta élete során. Ez bizonyára a pedofilekben (sic!) sem gyengébb. Nekik azzal a reménytelenséggel kell élniük, hogy soha nem élhetik ki bűncselekmény elkövetése nélkül a vágyaikat. Soha nem élhetik azt ki anélkül, hogy valami nagyon rosszat tennének éppen vágyuk tárgyával, akibe szerelmesnek érzik magukat. Gondoljunk bele: milyen élethelyzet ez? Úgy nem gondolhatunk bele, hogy enyhítő körülménynek vegyük esetleges bűncselekmények esetén, mert természetesen az áldozat szempontja az első. De azért mégis: gondoljunk bele! Ennél jobb, ennél nehezebb empátia-próbát (sic!) nem tudok elképzelni.”
HVG: „A pedofília nem büntetendő cselekmény! Nem is szabad annak lennie!”
2019.09.09. 16:30
Lássuk, hogy többek között mihez sikerült a HVG-nek a nevét adnia:
„[...] A pedofilia (sic!) nem büntetendő cselekmény! Nem is szabad annak lennie! Sehol sem büntetik, mert nem is lehet. Mivel nem cselekmény. Hanem vágy. Gyerekekre irányuló szexuális vágy. Akarattól függetlenül kialakul és meg nem változtatható szexuális beállítottság. El tudja képzelni a heteroszexuális olvasó, hogyan az ő szexuális irányultságát valamilyen terápiával a saját nemére, avagy gyerekekre lehetne irányítani? Ne gondolja, hogy ez fordított irányban inkább lehetséges. Nyilván nem lehet büntetni a pedofilt, aki a vágyait leküzdve soha gyerekhez nem nyúlt, nem mutogatta senkinek semmijét, nem készített, terjesztett, birtokolt, vásárolt eleven gyerekkel készített pornográf anyagokat.
[...]
(A teljes írás ITT olvasható.)