Mekkora eredmény valójában a Fradi Európa-liga csoportköre?
2019.08.31. 13:48
Jól jelzi, hogy mennyire népszerű sportág Magyarországon (és az egész világon) a foci, hogy a csütörtöki győzelem óta a magyar közbeszéd legfontosabb témája a Ferencváros Európa-liga szereplése. A Fradi 15 év után jutott be valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe, viszont tíz év után először fordult elő, hogy egymást követő két évben is van magyar klubcsapat ősszel a nemzetközi kupaporondon (tavaly a Mol Vidi, idén az FTC, míg 2009-ben és 2010-ben egyaránt a Debrecen érte el ezt a sikert, ráadásul a Loki 2009-ben a BL-ben szerepelhetett ősszel).
Szép eredmény tehát, bár bravúrról beszélni valóban túlzás: a Fradi idei menetelésében egyedül a Ludogorec kiejtése nevezhető bravúrnak, a bolgár bajnokon kívül végig alacsonyabban jegyzett klubokkal küzdhetett meg az FTC.
A másik szélsőség – jellemzően a függetlenobjektív média – amennyire csak tudja, igyekszik relativizálni a Fradi sikerét. Erre az egyik legjobb módszerük, hogy felemlegetik, hogy a luxemburgi Dudelange is ott van a csoportkörben, és ott volt tavaly is. Ez tény, viszont akkor érdemes végigvenni a szomszédos országok csapatainak teljesítményét is, hogy kontextusba helyezhessük a magyar klubok szereplését!
Tavaly Lengyelország, Románia és Szlovénia egyetlen csapata sem maradt állva ősszel, míg Horvátország, Szerbia és Szlovákia egyaránt egy-egy klubbal állt, akárcsak Magyarország. Szerbia esetében viszont ki kell emelni, hogy az az egy klub (Crvena zvezda) a BL-ben maradt állva. Az osztrákok akkor két El-csapatot adtak (Salzburg és Rapid), míg a cseheknek és az ukránoknak három-három csapata maradt őszre (egy-egy a BL-ben, kettő-kettő az El-ben). Tavaly tehát bőven nem lógott ki Magyarország a régióból, nagyjából a középmezőnyben voltunk, nézzük az idei leosztást!
Lengyelország és Szlovénia idén is pórul járt, egyetlen csapatuk sem érte meg a kupaőszt. Magyarországhoz hasonlóan egy-egy klubot ad Szlovákia, Románia, Csehország és Horvátország, ám míg a románok és a szlovákok hozzánk hasonlóan az El-t figyelhetik, addig Csehországból a Slavia Prága, Horvátországból a Dinamo Zágráb bejutott a BL-be.
A szerbek részéről a két belgrádi óriás élte meg az őszt, a Crvena zvezda idén is a BL-ben vitézkedhet, míg a Partizan Belgrád számára az El maradt.
Kiemelkedik a régióból Ausztria és Ukrajna, mindkét országnak három csapata maradt az őszre: egy-egy a BL-ben, kettő-kettő az El-ben.
Összességében az mondható el, hogy Magyarország hozta a régió átlagos teljesítményét, maradt egy csapatunk, ráadásul ezt zsinórban kétszer tudtuk hozni, ezzel valamelyest még előzzük is a románokat és a szlovákokat, nem beszélve a tradicionálisan gyengébb szlovénokról és az utóbbi években teljesen összeomló lengyelekről.
Horvátország a klubfutball eredményeiben nem sokkal jár előttünk (nem úgy a válogatott, bár jelenleg őket előzzük a selejtezőben), de stabilan jobbak, ahogy a szerbek is. Hatalmas visszaesést produkált a cseh klubfutball, melyet a bajnok Slavia mentett meg a teljes blamától, ám így is jóval a tavalyi teljesítménye alatt van Csehország.
Ausztria és Ukrajna stabilan kiemelkedik a régióból, ám ez érthető: Ukrajna hatalmas ország innen nézve, mindig is jóval a régió előtt jártak a klubfutballt tekintve. Ausztria anyagi lehetőségeit tekintve emelkedik ki Közép-Európából, ennek ékes példája a Red Bull Salzburg, de a többiek is élni tudnak a Red Bull által kivívott lehetőséggel, és eljutottak még ketten a csoportkörig. Szoboszlai Dominik klubja, a Salzburg jó eséllyel a tavaszt is megéli majd, a régió többi csapatától (az ukránokat nem számolva) ez viszont óriási bravúr lenne.
Lényeg a lényeg: a magyar klubfutball számára fontos siker a Fradi őszi szereplése, bár nem bravúr, de semmiképpen sem lebecsülendő eredmény, láthatjuk, hogy a régiónkban ez az elérhető. Magának a Ferencvárosnak persze még sokkal nagyobb siker ez az eredmény, azt pedig csak remélni tudjuk, hogy az őszi szereplésével az FTC még tovább javítja majd a magyar bajnokság helyzetét az UEFA ranglistáján.