A gyakori kormányválsághoz szokott olaszországi elemzők és a sajtó is csak találgatni tudja a lehetséges forgatókönyveket. Giuseppe Conte felszólalása a szenátusban a Liga augusztus 9-i indítványára válaszol, amellyel az eddigi kormánypárt bizalmatlansági szavazást kezdeményezett. Valójában ennek napirendre tűzését a Liga azóta nem szorgalmazta, ezért Giuseppe Conte beszédét nem fogja feltétlenül bizalmi szavazás követni, hacsak a kormányfő ezt nem kéri.

Az olasz politikai gyakorlat szerint a kormányfő a parlamentből az államfőhöz járul majd – a római felsőháztól nem messzi Quirinale elnöki palotába –, és benyújtja lemondását. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, Sergio Mattarella államfő szerdától a parlamenti pártok frakcióvezetőivel konzultál: egymás után fogadja őket a legkisebb politikai formációtól a legnagyobbig. Az egyeztetéssel az elnök felméri, hogy a tavaly felállt parlament munkája folytatható-e egy másfajta többséggel, vagy ennek hiányában előrehozott választásokat kell kiírni. A második esetben az államfő a választásokig ideiglenes kormányt bízhat meg.

Hacsak az utolsó pillanatban nem történik újabb fordulat, a tavaly június elsején megszületett M5S-Liga kormány a keddi napon véget ér. Tehát Giuseppe Conte szerdán már nem járul a képviselőház elé, és elmarad az augusztus 22-re kitűzött szavazás is az olasz parlament létszámcsökkentéséről.

Matteo Salvini tíz nappal ezelőtti bizalmatlansági bejelentésekor az előrehozott választások tűntek valószínűnek, de az utóbbi napokban felerősödött az M5S és a balközép Demokrata Párt (PD) közös kormányának lehetősége. Ezt a PD-főtitkár, Nicola Zingaretti kezdetben kizárta, később viszont a PD-nek a korábbi főtitkár és miniszterelnök, Matteo Renzi vezette szárnya kerekedett felül, amely inkább az M5S-t választja, mint az urnákban való megmérettetést.

A jelenlegi felmérések az M5S-nek 10 százalékot se jeleznek, a PD-nek viszont 20 százalék feletti eredményt, mégis a két párt együtt a parlament felső- és alsóházában is többséggel bírna a 2018-as parlamenti választásokon kapott mandátumokkal. Nicola Zingaretti hétfői kijelentése szerint a PD „erős, a következő négy évig tartó” kormányt akar, ami azt jelenti, hogy szigorú feltételekhez köti az M5S-szel való országirányítást.

Az M5S-PD házasságát szorgalmazta Romano Prodi volt olasz balközép kormányfő is, aki úgynevezett „garanciakormány” felállítását javasolta az ország működésének biztosítására. Romano Prodi nevet is adott az új formációnak: Ursula-kormánynak nevezte el Ursula von der Leyenről, az Európai Bizottság új elnökéről, ami Prodi szerint a római kormány Brüsszel iránti elkötelezettségét bizonyítaná.

A felmérésekben jelenleg 36 százalék fölött álló Liga nem bír többséggel a római parlamentben, mivel mandátumai számát a tavalyi parlamenti választásokon szerzett 17,4 százalék határozza meg. Elemzők szerint meglepetés is várható, ha a Liga az utolsó pillanatban „visszatáncol”, és minden ellentét dacára az M5S és a Liga mégis ismét közeledik egymáshoz, vagy ha bukik a kormány, de az M5S és a PD mégsem tud megállapodni.

Az olaszországi politikai helyzet a tavaly márciusi parlamenti választások utánit idézi, amikor az M5S, a PD és a Liga közti politikai küzdelem 88 napig tartott. Most azonban sokkal gyorsabban kell megoldást találni az őszi költségvetési időszak közeledtével. Augusztus 27-ig Rómának az Európai Bizottság olasz biztosjelöltjét is meg kell neveznie.