Egy friss tanulmányból kiderül, a Föld népességének negyedét kitevő, mintegy tizenhét országban küzdenek rendkívül magas vízhiánnyal. Ennek az okai részben a klímaváltozás, részben a vizek pazarló túlhasználata, részben pedig a szennyezés.

A 17 ország közé tartozik Katar, Izrael, Libanon, Irán, Jordánia, Líbia, Kuvait, Szaúd-Arábia, Eritrea, Egyesült Arab Emírségek, San Marino, Bahrein, India, Pakisztán, Türkmenisztán, Omán és Botswana is.

El lehet képzelni, mi történik, ha az emberek a vízhiány miatt még jobban megindulnak Európa felé. Már így is rengetegen hagyják maguk mögött Pakisztánt, Eritreát és Líbiát, de a következő években ez csak súlyosbodhat.

Fotó: AFP

India az általános vízhiány szempontjából a 13. helyen áll, de mivel népessége háromszor nagyobb, mint a másik 17 országé, ezért összességében ott is rendkívülinek kell tekinteni a helyzetet. Az utóbbi időben a világsajtóban is jelentős teret kapott az India hatodik legnagyobb városát, Chennait sújtó vízválság, amelynek kialakulásában az emberi tevékenységnek nem kis szerepe lehetett, és amelyet vasúton szállított vízzel igyekeztek csillapítani. A kormányzati NITI intézet tanulmánya szerint 2020-ban már várhatóan 21 indiai város fogja megszenvedni a vízhiányt, köztük a főváros, Új-Delhi, valamint az ország egyik gazdasági központja, Bengalaru is. A hatalmas országban már most is évente mintegy 200 ezer ember veszíti életét a biztonságos ivóvízellátás hiánya miatt, ám a jelentés szerint 2030-ban már 600 millió indiai fog szembesülni magas vagy extrém vízhiánnyal.

A The World Resources Institute (WRI) jelentéséből kiderül: míg Dél-Afrika a 48. és az Egyesült Államok a 71. helyen szerepel a listán, addig Nyugat-Fokföld tartományban és Új-Mexikóban rendkívül magas vízhiány tapasztalható. Dél-Afrika bizonyos, vízművekkel nem vagy alig ellátott vidékein a falusi közösségek között gyakori konfliktusforrást jelent a vízvételezés, ahol a lakosság természetes vizekből igyekszik biztosítani ellátását.