Az 1990-es években egy négyzetkilométerre körülbelül 100 darab szemét jutott, 2012-re ez a szám 200-ra, 2015-re pedig már 400-ra emelkedett – mondta Olivia Gérigny a Francia Tengerkutatási Intézet kutatója. Ez a tendencia a műanyagtermelés növekedésével, és a tengeri hulladékok rendszeresebb észlelésével magyarázható az EU tengervédelmi stratégiájáról szóló keretirányelv alapján.

Ez azonban sajnos nem meglepő. A Nature Communications természettudományos folyóirat egy korábbi tanulmánya kielemezte a műanyagok eloszlását a világ óceánjain 1957 és 2016 között. A tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy az 1990-es években gyorsult fel a szennyezés mértéke az óceánokban.

Fotó: AFP

Táskák, palackok, kannák, csomagolások, kötelek, halászhálók és ruhák úsznak legsűrűbben a vizeken. A Francia Tengerkutatási Intézet 1994 és 2017 közötti időszakra vonatkozó tanulmánya szerint a Földközi-tenger fenekén a hulladékok 60%-a már egy összefüggő szőnyeget képez.

Évente 8 millió tonna műanyag kerül bolygónk tengereibe, óceánjaiba, ebből 200 000 tonna közvetlenül a Földközi-tengerbe. Ez a jelenség jelentős hatással van a tengeri élővilágra is. Globális értelemben a szennyezés legalább 800 tengeri és part menti faj érintett, amelyek 17%-át közvetlenül fenyegeti vagy veszélyezteti is a jelenség.

Az összes hulladék közül azonban a halászati ​​felszerelés a legveszélyesebb, mivel a földközi-tengeri állatok 65%-a beleakad a horgászvezetékbe.