Maas a Varsói Felkelés Múzeumában, a lengyel fővárosban tett látogatásának második napján elmondta: szégyellem magam azért, amit a németek, illetve a németek nevében az országukkal tettek.

– tette hozzá.

A német diplomácia vezetője egyúttal egy, a náci uralom lengyel áldozatainak szentelt berlini emlékmű mellett is szót emelt.

– hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus.

Bár ezzel nem lehetne meg nem történtté tenni a bűnöket, „hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy illően emlékezzünk az áldozatokra” – húzta alá.

Lengyel politikusok régóta követelik, hogy állítsanak emléket a nácik lengyel áldozatainak is. A német pártok támogatják a kezdeményezést.

– mondta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter.

A politikus kiemelte, hogy az elkövető még mindig nem tette jóvá a Lengyelországnak és a lengyeleknek a második világháború alatt okozott kárt. A tárcavezető rámutatott, hogy a varsói felkelés után 85 százalékban elpusztított lengyel fővárost maguk a lengyelek építették újjá, és ez jól mutatja, hogy miért nem tekinthetik lezártnak a háborús kártérítés ügyét.

Maas már szerdán is jelezte, hogy a varsói vezetés követelése ellenére a berlini kormány lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételek ügyét. Czaputowicz akkor azt mondta: Lengyelország „igazságtalannak érzi az elszenvedett veszteségek miatti jóvátétel hiányát”.

Hetvenöt éve, 1944. augusztus 1-jén robbantott ki fegyveres felkelést Varsóban a lengyel földalatti ellenállás a megszálló németek ellen. A lengyel fővárostól nem messze tartózkodó szovjet Vörös Hadsereg egységei nem siettek a felkelők segítségére, így a 20 ezer katona és 200 ezer civil életét követelő küzdelem két hónap után elbukott. A nácik bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost.