Ezt a Csubakka-érvelést tessék figyelni:

„Nyilván szó sincs Afrikából Európába migránsokat szállító NGO-hajókról, azok legfeljebb olyan értelemben hozzák Afrikából a migránsokat, ahogy én hozom Afrikából a közértben megvásárolt banánt. Az NGO-k hajói ugyanis nem Afrikából szállítanak embereket Európába, hanem fuldoklókat mentenek ki a tengerből“.

Tehát a 444 firkásza a tengerből vásárol fuldokló banánt. Vagy valami ilyesmi.

Az persze nem a mi reszortunk, hogy az afrikai migránsokról feleséknek miért pont a banán jut az eszükbe. Túlmutat ez a hatáskörünkön, meg egyébként is annyira kellemetlen a téma.

Ahhoz, hogy a tengerben fuldokoljanak a banánok, valahogy el kell jutniuk oda, ugye. Ez nagyjából négy éve úgy működik a haladó Európában, hogy valamiféle jelzést küldenek odaátra, hogy tessék szépen jönni. Például nyilvánosan meghívják őket, ahogy a korábban jobb egészségi állapotnak örvendő kancellár tette. (Nyugalom, semmi rendkívüli nem történt. A germán vezetők esetében történeti minta a hatalom vége felé közelegve a remegés.)

Persze, ha a haladó elit és lelkes kobzosaik (NGO-k) nem hívják meg őket, nem is lehet utána érzelmesen zokogni, hogy megfulladnak. Ez az élő példa arra, hogyan vezet a jóemberkedés a hülyeséghez – majd a hülyeség újabb jóemberkedéshez. És arra is jó lecke, hogy a szigor olykor célravezetőbb, mint a kedveskedő gügyögés. Ezt a szörnyűséges patriarchális családokban felnövő egyének jobban tudják persze, mint a hippi kommunában gandzsázó libsik.

Utóbbiaknál manapság olyan libákból lesznek hősök, akik simán Kolumbuszt játszhatnának, ha csak az üzemanyagon múlna, de ők juszt is az olasz belügyminisztert akarják cukkolni azzal, hogy illegális bevándorlókkal kötnek ki náluk – aki annak rendje és módja szerint elrendeli a letartóztatását az illetőnek, ahogy azt a józan ész diktálja.

Óriási szerencse, hogy tragédia ez esetben sem történt.

Végül is igaz az az állítás, hogy az emberi jogok abszolút értékek, igaz: sem logikát, sem érveket, sem valóságot nem ismernek.