Egy friss tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a román okmányokban név szerint is megemlített hét románnak tekintett, Úzvölgyén eltemetett katona közül három nem a román hadseregben szolgált, négyre vonatkozóan pedig egyelőre nem kerültek nyilvánosságra adatok – írja a Maszol.

Magyarosi Sándor hadtörténész az Egy első világháborús katonatemető hányattatott utóélete című tanulmányában a nyilvánosságra hozott magyarországi és romániai forrásokat összevetve próbálta tisztázni azt, hogy kik nyugszanak az úzvölgyi katonai temetőben.

A romániai Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) összegzésében arra a következtetésre jutott, hogy a temetőben nyolc ismert és három ismeretlen román katona nyugszik, az összegzéshez csatolt dokumentumokban azonban csak hét román katona neve szerepelt.

Egy másik, szintén románként megjelölt katona pedig oroszként szerepel a magyar forrásokban. Magyarosi szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön a magyar honvédségben szolgált, de a román hatóságok által románként nyilvántartásba vett katonák etnikuma.

Jogi szempontból azonban a 2003/379-es román törvény értelmében akkor is magyar katonáknak kell tekinteni őket – állampolgárságuk és a hadsereg alapján, melynek a kötelékébe tartoztak –, ha biztosan lehetne tudni róluk, hogy román nemzetiségűek voltak.

Pászkán Zsolt Románia-szakértő elmondta, mivel a tanulmányt a román Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) adta ki, ez megmutatja, hogy vannak olyan intézmények Romániában, amelyeknél a szakmai becsület fontosabb, mint a vélt nemzetpolitikai érdekek kiszolgálása.

Hangsúlyozta: jelenleg az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatban a magyar és román fél között nem valódi történelmi vita zajlik, hanem a magyar fél történelmi érvekkel próbál kivédeni egy politikai, etnikai támadást.

– fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az Úzvölgyében történtekkel is azt akarják bizonyítani, hogy a magyar közösség sokadik rangú tagja a romániai társadalomnak.