– fogalmazott Babis.

Közölte: Csehország számra nem az a fontos, hogy az uniós bizottság következő elnöke melyik pártcsaládból érkezik. Prága olyan bizottsági elnököt akar, aki nincs negatív véleménnyel a kelet-közép-európai régióról, különösen a migrációt érintő nézetkülönbségek miatt – közölte Babis.

A cseh miniszterelnök újságíróknak elmondta azt is, hogy a vasárnap megkezdett, eredetileg egynaposra tervezett uniós csúcson az Európai Néppárt (EPP) több tagjával egyeztetett Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) jelöltje megválasztása érdekében, aki elképzelések szerint az EU külügyi szolgálatát (EEAS) vezethetné. Hozzátette, véleménye szerint Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa is jó vezetője lenne az uniós külügyi szolgálatnak.

Angela Merkel német kancellár rövid nyilatkozatában kijelentette, minden tárgyaló félnek kompromisszumra kell törekednie, ez esetben már kedden megoldás születhet az uniós vezető posztokat illetően. Mint mondta: „jó kedvvel és eltökélten” érkezett a tárgyalásra.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök érkezésekor nehéz tárgyalást jósolt. Kiemelte: azt akarják, hogy a jelölteket a földrajzi egyensúly figyelembevétele alapján válasszák meg, de az is fontos, hogy „nyílt szellemű és nyíltszívű politikusok legyenek, hogy Európa változhasson”.

Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke érkezésekor elmondta, áttörésre számít a rendkívüli EU-csúcs keddi munkanapján, ugyanis véleménye szerint hétfőn konszenzus kezdett formálódni a tárgyalók között. Reményét fejezte ki, hogy pártcsaládja, az Európai Néppárt egységesen fogja képviselni álláspontját.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hangoztatta: a legnagyobb támogatása Frans Timmermans szociáldemokrata jelöltnek van, az uniós bizottságot véleménye szerint ő tudná a legmegfelelőbben képviselni.

Az MTI információi szerint a visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – miniszterelnökei a rendkívüli EU-csúcs harmadik, keddi napján találkoztak, hogy egyeztessék álláspontjukat a tárgyalások megkezdése előtt. A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok – a folyamat demokratizálására hivatkozva – a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők többségi szavazással, magyar és brit ellenvetés mellett úgy döntöttek, hogy az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.