Most, hogy a napokban elkezdődik az Bajnokok Ligája és az Európa-liga selejtezője a magyar csapatok számára, érdemes feleleveníteni egy olyan témát, amit tavaly egyszer már előszedtem. A fenti címmel megjelent írásomra meglepően sokan reagáltak: többen megköszönték, hogy foglalkozom ezzel a témával, de „természetesen” mások meg azon értetlenkedtek, hogy minek „ezzel foglalkozni, milyen hülyén hangzik ez vagy az”, akár fiktív, kifordított példákkal alátámasztva az „érvelésüket”.

Ahogyan a már fent idézett cikkemben felhívtam rá a figyelmet, a német vagy az olasz sajtóban minden további nélkül használják a német vagy az olasz megnevezéseket bármilyen sportklub esetében, a legeklatánsabb példa erre a Hajduk Spalato vagy az AC Mailand esete. Ugyanígy az angol sajtóban is Red Star Belgrade olvasható, nem pedig Crvena zvezda. Nekik lehet, de nekünk meg nem? Ez tipikusan a merjünk kicsik lenni mentalitás, amit nagyon gyorsan el kellene felejteni!

Megfigyeléseim alapján három okra vezethető vissza, hogy miért bevett a magyar sajtóban, sportsajtóban külföldiül írni olyan csapatok nevét is, melyeknek van magyar elnevezése:

1. Elvből, ez a legritkább, talán csak a szélsőbaloldali/szélsőliberális sajtóban látható ilyen, amikor nemcsak a csapatot, hanem simán a település nevét sem magyarul írják le. Erre példát csak a 444-en láttam, jellemzően vajdasági városok esetében, ez lényegében magyarellenesség.
2. Megszokásból, és abból fakadó lustaságból: „így olvastam, eddig is így írták, jó az úgy, minek átírni”.
3. Lustaságból, és abból fakadó tudatlanságból: nem is tudja az adott cikk írója, hogy van magyar neve annak a városnak, ami ráadásul évszázadokig, vagy akár ezer évig Magyarországhoz tartozott.

Alapvetően hiszek benne, hogy az ember eredendően jó, így nem feltételezem senkiről, hogy annyira utálná a (határon túli) magyarokat, mint a fent említett első kategória képviselői, ezért biztos vagyok benne, hogy az utóbbi két variációval állunk szemben szinte minden esetben. Fontos észrevenni, hogy aki megszokásból írja a Kolozsvári CFR (vagy Kolozsvári Vasutas) helyett azt, hogy CFR Cluj, az egy kádárista berögződést követ. Bizony, a Kádár-rendszer máig ható mételyei közül ez az egyik. Persze ez egy sokkal veszélyesebb métely annál, mint hogy csak a sportsajtót érintse, hiszen az egész „merjünk kicsik lenni” borzalom is ugyanerről a tőről fakad.

A Nemzeti Sport (átmenetileg Népsport is volt a neve) és az MTI archívumának elemzéséből látszik, hogy a II. világháború előtt következetesen a magyar megnevezéseket használták. Ez alól egyes esetekben a német nyelvterületen fekvő városok csapatainak neve képzett kivételt, érdekesség viszont, hogy a cseh városokat is német néven emlegették, erre példa az alábbi képen a Brünn megnevezés. Az alábbi összeállítás, ahogy maga a cikk sem a Nemzeti Sport ellen irányul, egész egyszerűen arról van szó, hogy az NS a magyar sportsajtó zászlóshajója, ezért ők jelentik a legjobb példát. A cikk viszont az egész jelenség ellenében született meg.

Forrás: Arcanum

Az 1940-es években természetes volt, hogy magyarul írják a csapatneveket, így a Rapid Bukarest leírása sem volt furcsa, ahogy persze ma sem lenne az...

Az 1950-es, de még az 1960-as években egy érdekes, de bizonyos szempontból gyomorforgató kettősség vehető észre. Az ötvenes évek első felében gyakoribb a magyar megnevezés, de már itt is előkerül a Spartak Trnava, később pedig olyanra is volt példa, hogy Prága és Zágráb magyarul, Újvidék és Nagyszombat külföldiül került leírásra.

Egészen felháborító, igazi kommunista/szélsőbaloldali/nemzetellenes megoldás 1957-ből: Belgrád és Prága magyarul, Újvidék és Pozsony idegen nyelven. Érdemes megfigyelni, hogy Pozsony esetében még a helységnév sem magyarul szerepel, mintha Pozsony nem is létezne

Újabb botrányos megoldás, Nagyszombat a csapatnévben és a leírásban sem szerepel, csak szlovákul (1960-as évek, forrás: Arcanum)

Az 1970-es évek második felében indult, és az 1980-as évekre alakult ki az a szokás, hogy minden csapatnevet idegen nyelven írnak le. Ez sajnos az 1990-es években, a rendszerváltás után sem változott, egészen az internetes sajtó megjelenéséig: ekkor – a legtöbb helyen következetesség nélkül, néhol viszont tényleg következetesen – megjelentek a magyar megnevezések is. Sajnos a sportsajtó legfontosabb orgánumaiban és azok online változataiban üdítő kivétel, ha egy határon túli csapat nevét magyarul írják le, a szokás a külföldi név még Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka vagy Kassa esetében is. Újabban a Dunaszerdahely és a székelyföldi csapatok neve legalább csak elvétve jelenik meg külföldi néven, de ez legfeljebb kezdetnek jó. Itt emelném ki azt az elképesztő gyakorlatot, hogy a Tippmixben míg Bukarestet és néha Belgrádod is magyarul írják (míg ezek simán elférnének idegen nyelven), addig a DAC is jobb esetben DAC, rosszabb esetben kiírják szlovákul.

Még az 1970-es években is Dinamó Zágrábot írtak, ma ez már valamiért derogál, ahogy a Sparta Prága is (Forrás: Arcanum)

Az 1980-as években már a mai rend állt be, minden idegen nyelven (Forrás: Arcanum)

Ami különösen zavaró, hogy a tabelláknál is a külföldi megnevezéseket használják. Én például kamaszkoromban Erdélyben egy helyi magyar sportújságot lapozgatva tudtam meg, hogy a mainstream magyar sajtóban kizárólag Gaz Metan Mediasként emlegetett csapat amúgy erdélyi, és Medgyes a rendes neve. Itt jegyezném meg, hogy mennyire bizarr az az állapot, hogy míg a határon túli magyar sajtóban az összes csapat nevét magyarul írják – helyesen –, addig az anyaországban mit sem törődnek ezzel, leírják románul, szerbül meg szlovákul ősi magyar városok nevét is.

Sajnos a mostani selejtezők sorsolásánál is azzal kellett szembesülnöm, hogy egy-két kivételtől eltekintve Kolozsvár, Muraszombat, Nagyszombat, Rózsahegy mind-mind idegen nyelven szerepelt a magyar sajtóban, egyedül a DAC esetében írtak Dunaszerdahelyt, vagy éppen kerülték a településnév feltüntetését. Mai példákat szándékosan nem hozok, hogy ne pécézzek ki egyetlen oldalt sem, ám sajnos – néhány kivétellel – bármelyik mértékadó sportújságban, nagyobb lap/nagyobb portál sportrovatában idegen nyelven jelentek meg a csapatnevek – a kevés kivétel között persze ott a 888.

Nyugodtan kijelenthető, hogy vállalhatatlan az egykoron Magyarországhoz tartozó települések nevét külföldiül leírni – még csapatnevek esetében is. Az már vitatható, sőt, érdekes vita, hogy mi legyen a többi olyan várossal, aminek ugyan van magyar neve, de magyar népessége soha nem volt, Magyarországhoz pedig legfeljebb pár évig tartozott (ezt csak a félreértések elkerülése végett jegyeztem meg, de bárcsak ott tartanánk, hogy az a kérdés, hogy Slavia Praha vagy Prága, esetleg Rapid Wien vagy Bécsi Rapid). Ez mellékes, a lényeg, hogy a Kárpát-medencében található települések nevét illene minden esetben magyarul leírni, ha magyarul írunk cikket.

Ne féljünk szembenézni a múlttal és a hibáinkkal, számoljunk le végre ezzel a kádárista hagyománnyal, Kolozsvár a sportsajtóban is legyen Kolozsvár!