Hogy mit tettünk eddig? Íme:

• 1990 óta 32%-kal csökkentettük az üvegházhatású gáz kibocsátását. A csökkentés több mint felét 2000 után értük el.
• Azon 21 ország közé tartozunk, amely ezt úgy érte el, hogy közben jelentősen növelte a gazdasági teljesítményét, s csökkentette az energiafogyasztását.
• 2010 óta 24%-kal csökkentettük az egységnyi nemzeti jövedelem előállításához kapcsolódó kibocsátásunkat.
• Az egyik legalacsonyabb klímalábnyomot értük el az iparosodott országok között.
• A nemzeti klímastratégiánk kibocsátáscsökkentési célszáma az egyik legerősebb Európában.
• Az ország 24 legnagyobb városa tagja a legambiciózusabb nemzetközi klímaszövetségeknek. Ez lefedi az ország lakosságának 40%-át és a gazdasági teljesítményünk 2/3-át. A fejlesztéseik legalább 80%-os kibocsátáscsökkentést céloznak meg 2050-re.
• 100 év alatt megkétszereztük az erdőink területét, miközben a világ erdei fogyatkoznak.

És hogy mit fogunk még tenni?

Áder János köztársasági elnök ígéretet tett, hogy Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit. Nagy szó, hogy a 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás – több uniós tagállammal ellentétben – Magyarországon ugyanannyival csökkent, mint az emberek fejében „a klímabajnokként” élő Dániában.

Ha a jövőben folytatódik a naperőművi kapacitás bővülése, illetve megépül a paksi beruházás, akkor 2030-ra a magyarországi áramtermelés legalább 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

A jövőben a kormány egyre több forrást és támogatást fog biztosítani a geotermikus energia használatára is.

Mit tesznek ezzel szemben a liberálisok?

Csakhogy egy példát említsünk: a liberális Justin Trudeau vezette Kanadában a parlament nemrégiben klímavészhelyzetről döntött, majd egy nappal később a kanadai kormány egy közel 1200 kilométer hosszú olajvezeték kapacitásának megháromszorozásáról határozott. (Az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás egyébként Kanadában háromszorosa a magyarnak.)