Kövér László elmondta: a visegrádi együttműködés nem csupán működik, de mára megkerülhetetlenné is vált az európai uniós politikában. Ehhez hosszú évek kitartó, következetes munkája kellett minden érintett kormány és házelnök részéről is – tette hozzá, megjegyezve, hogy Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia parlamentjeinek együttműködése hozzájárult az érintett országok kormányainak erőfeszítéseihez is.

– fogalmazott.

Mindezt a V4-ek szeretnék nem csupán általánosságban, de konkrét kérdésekben is felmutatni – folytatta. Utóbbiakról szólva kifejtette: a kétnapos poprádi esemény első napján kollégáival egyetértettek abban, hogy közös javaslat kidolgozására törekednek, válaszul a digitális világ kihívásaira. Tarthatatlannak nevezte, hogy az állami hatalmak ellenőrzése alól kibújó, ám pénzügyi értelemben azoknál is hatalmasabb cégeknek ma lehetőségük van minden kontroll nélkül, sőt az adott ország törvényeit büntetlenül kijátszva megsérteni az ott élő polgárok személyiségi jogait, beavatkozni akár az érintett tagállam belpolitikai életébe is.

Amíg ebben az unió passzivitást mutat, addig nem lehet alap- és emberi jogvédelemről, politikai szuverenitásról és esélyegyenlőségről beszélni – mutatott rá, kitérve arra, hogy ugyancsak közös álláspont megfogalmazása a cél a klímavédelemben.

– fogalmazott.

Ennek hátterében természetesen nem az van, hogy a V4-ek ne aggódnának a klímaváltozás hatásai és fenyegető következményei miatt – mondta, hozzátéve: Magyarország a 2030-ra vonatkozó klímacélok teljesítésében időarányosan jobban áll, mint kellene, azaz „mi tesszük a dolgunkat”.

Ám a javaslatcsomag következményeit és a célokhoz vezető utat sem gondolták végig kellőképpen a deklaráció előterjesztői – mondta, jelezve: egy ilyen dokumentumot kizárólag hosszas viták után, a tagállamok álláspontját összehangoltan érvényesítve szabad elfogadni. Kövér László említést tett arról is, hogy az Európai Bizottság éppen most hozta nyilvánosságra: megítélése szerint nem igaz az a V4-es felvetés, amely szerint kettős mérce érvényesül a közösségi fogyasztóvédelemben és a közép-európai országok piacait a saját országuknál gyengébb minőségű áruval látják el nyugat-európai cégek.

– hangsúlyozta.

Számos, a Baltikumtól a Balkánig terjedő tágabb térségünket érintő kérdésben a visegrádi együttműködés kiterjesztése is indokolt – vélekedett a házelnök, ezúttal is szorgalmazva az unió nyugat-balkáni bővítését, amely szavai szerint várhatóan októbertől „új lendületet vesz”.