A kormány által előterjesztett 2020-as költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. Célja az, hogy Magyarország családbarát hely legyen. Az új költségvetés kiemelt célja továbbá, hogy a magyar gazdaság eredményeit egy lassuló európai gazdasági környezetben is meg tudjuk tartani.

A kormány a következőket írja a költségvetés tervezetének preambulumában: „meggyőződésünk, hogy a további gyarapodás legfontosabb előfeltétele a biztonság, ezért a honvédelemmel és a közbiztonsággal kapcsolatos kiadások még nagyobb hangsúlyt kapnak a jövő évi költségvetésben.”

De lássuk a részleteket:

A jövő évben közel 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre a magyar családok támogatására. Ez közel 224 milliárd forinttal magasabb az idei összegnél.

A fentieknek megfelelően 2020-tól elérhető a családvédelmi akcióterv összes intézkedése. A költségvetés biztosítja a pénzügyi fedezetet a babaváró támogatásra, a csok kedvezményes hitel bővítésére, a gyermekes családosok jelzáloghitelének átvállalására és a nagycsaládosok autóvásárlási programjára, valamint a bölcsődeépítésekre.

Az Európát sújtó bevándorlás továbbra is a legfontosabb politikai kérdés marad. Éppen ezért a kormány a jövő évi költségvetésben ismét jelentősen emeli a közbiztonságra és a honvédelemre szánt forrásokat. Utóbbi ráfordítások a jövő évben 2010-hez képest több mint kétszeresükre nőnek.

További adócsökkentések várhatók

A cél továbbra is a munkát terhelő adók, valamint a vállalkozások és családok adóterheinek csökkentése. Éppen ezért jövőre minden eddiginél nagyobb összeg, 380 milliárd forint jut a családi adókedvezményre és az első házasok kedvezményére. A falusi csok nyújtotta támogatás és kedvező hitellehetőség mellett adó-visszatérítési támogatást biztosít a kormány a kistelepüléseken az új lakóingatlant építők, valamint a használt lakóingatlant felújítók és bővítők esetében, 5 millió forint összegig.

A hazai turizmus versenyképességének erősítése érdekében a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás áfaszintje a jelenlegi 18%-ról 5%-ra csökken.

2020-ban nyugdíjemelés és nyugdíjprémium is lesz

A javaslat szerint a nyugdíjbiztosítási alap kerete jövőre több mint 3587 milliárd forint lesz. Mint kifejtették, a kormány 2020-ban is prioritásként kezeli a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésének érvényre juttatását, az elért eredmények megőrzését, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását. Az inflációt követő nyugdíjemelés garantálja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését. A kormány kiemelt célja emellett továbbra is, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatok kedvező alakulásának. Úgy fogalmaztak: „az aktív dolgozók sikeréhez hozzájárult a mostani nyugdíjasok munkája, melynek elismerését szolgálja a havi ellátásokon túl a nyugdíjprémium intézménye”. A kormány gazdaságpolitikájának eredményeként 2020-ban már a harmadik egymást követő évben fizetnek nyugdíjprémiumot, melynek fedezete a költségvetésben biztosított – szögezték le.

Több jut a népegészségügy fejlesztésére is

Az Országgyűlésnek kedd délután benyújtott költségvetési javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2681,4 milliárd forint, szemben az idei 2442 milliárddal. Az E-Alapon belül összevont szakellátásra jövőre valamivel több mint 932 milliárd forint jut az idei 911,3 milliárd forinttal szemben. Népegészségügyi fejlesztésre lényegesen többet szánnak; jövőre 3,7 milliárd forint jut erre a célra, szemben az idei 1,7 milliárddal. Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatására nagyságrendileg ugyanannyi forrást szánnak, mint idén: 4,1 milliárd forintot. Mentésre az előirányzat 43,3 milliárd, szemben az idei 42,9 milliárddal. A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 2,4 milliárd forint, szemben az idei 2,2 milliárddal.

Jövőre is kiemelt támogatásra számíthat a nemzetpolitikai terület

Az idei évhez hasonlóan jövőre is kiemelt támogatásra számíthat a nemzetpolitikai terület. A külhoni magyarságot támogató programok finanszírozását bonyolító Bethlen Gábor Alapkezelő előirányzata jelentősen bővülne, az idei eredetileg előirányzott 28 milliárddal szemben mintegy 46,5 milliárd forintot tehet ki. Ebből a nemzetpolitikai célú támogatásokra 37 milliárdot, a Rákóczi Szövetség támogatására több mint egymilliárd forintot, a Határtalanul! programra az ideihez hasonló összeget, több mint 5 milliárdot, a Magyarság Háza támogatására pedig 224 millió forintot különítenének el. Utóbbi némileg szintén magasabb az ideinél. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően több tárcánál is megjelennek a külhoni magyarok támogatását célzó források. A legjelentősebb összeget, mintegy 34 milliárd forintot (működési és felhalmozási kiadásként) a külgazdasági és külügyi tárcánál határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására különítenék el. Szintén ez a minisztérium kezeli a csángó-magyar együttműködési programot, amelyre jövőre 532 millió forintot irányoznának elő.

Az ideihez hasonló összeget kap a sport

Továbbra is fontos feladatnak tartja a kormány a sport és a szabadidős tevékenységek támogatását. A törvényjavaslatból kiderül, hogy a jövő évi előirányzat a sportra és szabadidős tevékenységekre a központi alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai szerint 228 milliárd forint. A javaslatban a legnagyobb tételt a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása jelenti 22,2 milliárd forinttal. Versenysportra 9,8 milliárd, a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési programra 9,6 milliárd, az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítására, továbbá az MLSZ feladatainak támogatására 9 milliárd forint áll rendelkezésre. Az utánpótlás-nevelési feladatokat 2,3 milliárd, a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását 2,4 milliárd, a Nemzeti Korcsolyázó Központ fejlesztését 1 milliárd forinttal segíti a büdzsé.

A fenti intézkedések alapja a gazdasági stabilitás.

A magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában. Ugyanakkor a magyar gazdaságnak is számos potenciális veszélyforrással kell szembenéznie. A globális növekedés a legfrissebb adatok szerint lelassult, a kereskedelmi feszültségek állandósulni látszanak, az eurózóna növekedési előrejelzései is óvatosságra intenek. Ugyanakkor 2020-ban romló külpiaci körülmények között is változatlan a cél, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme legalább 2 százalékponttal haladja meg az európai növekedés átlagát. Ezt a célt szolgálja a kormány által nemrég elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv is, melynek köszönhetően a GDP-növekedés üteme várhatóan 2020-ban is 4% körül alakul.

A kormány továbbra is fontos célnak tekinti a teljes foglalkoztatást: a foglalkoztatottak száma már ma is közel 4,5 millió fő, miközben a 3,5%-os munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltás óta.

– írja a kormányzat a 2020-as költségvetés preambulumában.