Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

„Európát csak a szuverenista elképzelés mentheti meg”

Bertha László

2019.06.03. 15:30

Az Alapjogokért Központ az Európai Unió múltját, jelenét és jövőjét tárgyaló új projektet indított útjára, melynek első tanulmányát Fricz Tamás kutatási tanácsadó mutatta be hétfő délelőtt egy sajtóbeszélgetés keretében.

A tanulmány és az új projekt egyik alapvetése, hogy az Európai Unió jövőjével kapcsolatban két egymástól igencsak eltérő elképzelés bontakozott ki napjainkra. Az egyik a föderalista tábor, amely szerint Európa jelenlegi válságára a legjobb gyógyír a „még több Európa”, azaz egy olyan föderális államszövetség terve, amely sok tekintetben hasonlítana az Egyesült Államokra, ezért is nevezik az elképzelést Európai Egyesült Államoknak. A másik oldalon a szuverenisták állnak, akiknek kiindulópontja, hogy nincsenek meg a feltételei annak, hogy létrejöjjön egy központi kormányzás az EU-ban. A nemzetállamok ugyanis az évszázados függetlenségüket nem kívánják feladni, hiányoznak az egyesülés lelki, kulturális és társadalmi feltételei.

Meggyőződésünk, hogy az uniót és Európát csak a szuverenista elképzelés mentheti meg

– olvasható az Alapjogokért Központ tanulmányának bevezetőjében, amelyben arra keresik a választ, hogy milyen konkrét intézményi reformokra van szükség az Európai Unióban ahhoz, hogy létrejöjjön a nemzetek Európája.

A tanulmány szerint abban többnyire az egymással szemben álló politikai erők is egyetértenek, hogy az Európai Unió válságban van, így döntenie kell, hogy milyen irányba haladjon tovább, hiszen a működésképtelenség hosszabb távon széteséshez vezethet. Az említett politikai táborok, a föderalisták és a szuverenisták azonban gyökeresen másképp látják Európa és benne az Európai Unió jövőjét.

Forrás: Alapjogokért Központ

Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint a föderalisták által képviselt erőltetett egységesítés legnagyobb buktatója a közös identitás hiánya. Mindez annak ellenére is igaz, hogy az európai népeket és nemzeteket valóban összetartják a közös civilizációs alapok, a görög-római kultúra, a zsidó-keresztény vallás és értékrend. Bár ezek az alapok fontosak, a tanulmány szerint látható, hogy ezek az értékrendi szálak Nyugat-Európa-szerte meggyengültek, másrészt

az európai emberek többsége a nemzettel azonosul, mitudata a nemzethez, s nem Európához kötődik.

Az Európai Unió válságát tehát nem szuperföderális keretek, hanem a szuverén nemzetállamok laza szövetségének létrehozásával lehet megoldani, mely szövetség a tagállamok egyenrangúságára és egyenlő szavazati jogára épülne, beleértve ebbe a vétójog lehetőségét is. Ehhez mindenekelőtt a jelenlegi intézményrendszer radikális reformjára van szükség az Alapjogokért Központ olvasatában, megerősítve a kormány- és államfőkből álló Európai Tanács szerepét, mely a nemzetállamok szuverenitásán alapszik, szemben az Európai Bizottsággal.

A tanulmány szerint Brüsszel megreformálása szempontjából fontos a transzparencia megteremtésének kérdése is, hiszen a döntések gyakran informális keretek között történnek a személyközi hálózatok segédletével.

Kiváló példa ebből a szempontból a nyílt társadalom hálózata, melynek láncszemei megtalálhatóak az Európai Parlament tagjai között, a Bizottság körül sürgölődő lobbistákban, agytrösztökben, NGO-s és más szervezetekben, vagy a kevésbé ismert, a globális multikat és pénzügyi elitet képviselő »kerekasztalok-csoportokban«

áll az Alapjogokért Központ kiadványában, amelynek egyik legfőbb üzenete, hogy az Európai Unió válságára a szuverenisták megoldása jelenthet garanciát, mely mind a nemzetállamok, mind az európai polgárok akaratának megfelelne.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére