A képviselő-testület csütörtöki ülésén az ellenzéki képviselők megfutamodtak, nem vettek részt a szavazásban, hogy ne kelljen színt vallaniuk a választók előtt arról, hogy milyen jövőt szánnának a kerületnek, ha ők irányítanák azt – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Nagy Gábor Tamás. Az I. kerület fideszes polgármestere a rendhagyó akció kapcsán a Magyar Nemzet kérdésére úgy fogalmazott: a választópolgároknak joguk van megtudni, hogy a Fidesz-frakciót és a polgármestert támadó ellenzék mit tenne, ha hatalomra kerülne, és ellenzéki polgármester állna a Budavári Önkormányzat élén.

A polgármester jegyezte előterjesztésbe bekerült a drasztikus lakbéremelés, az ellenzék által fideszesnek titulált bérlőket sújtó 150 százalékos felár, a rendszeres bevétellel rendelkező hajléktalanok üresen álló önkormányzati lakásokban való elhelyezésének lehetősége is.

Az ellenzéket nyílt színvallásra kényszerítő előterjesztés két és félszeres emelést javasolt a szociális bérleti díjak négyzetméteráránál, azért csak ekkorát, mert ennek a díjnak alacsonyabbnak kell lennie, mint a lakástörvényben külön nevesített költségelvű lakbérnek. A dokumentumba bekerült V. Naszályi Márta (Párbeszéd) önkormányzati képviselő, a baloldal jelenlegi polgármester-jelöltje azon véleménye is, hogy ne a lakás után fizessék a lakbért, hanem a bérlő vagyoni helyzete alapján állapítsák azt meg. Az ellenzék szerint ugyanis minden évben felül kellene vizsgálni a bérlők anyagi helyzetét. Ennek céljából vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kellene számukra előírni, ami azonban nem szerepel a lakástörvényben, és emiatt jogilag is aggályos.

Nagy Gábor Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvélekedéssel ellentétben a Budai Várnegyed önkormányzati lakásai zömében nem luxuskategóriás ingatlanok, sőt számos lakás sötét, műszakilag elavult és a földszinti lakásoknál a vizesedés jelent gyakori problémát.

Az önkormányzat a megüresedő lakások piaci alapú kiadásával jelentős költségek alól mentesül. Költségelvű kiadás során pedig a bérleti díj fedezi a lakással járó költséget. Szociális díjat pedig azok fizetnek, akik a privatizáció során nem vehették meg a lakásaikat. A műemléki védettségű, világörökségi területen lévő ingatlanokat ugyanis a „lex Budavárnak” is nevezett törvény miatt nem lehetett megvásárolni, az I. kerületben kvázi tovább él ezzel a tanácsi rendszer gyakorlata.

A határozatlan idejű, úgynevezett örökbérleti jogokat lehet cserélni és örökölni is, ez vagyoni értékű jognak számít, ellentétben a piaci bérleti joggal – tájékoztatott a polgármester a vári önkormányzati lakások kiadásának hátteréről. Nagy Gábor Tamás a fővárosi önkormányzati lakások bérleti díjai kapcsán megjegyezte: jól látható, az I. kerület árai hasonlóak, mint a szomszédos budai kerületekben. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az önkormányzati bérleti díjak nem mérhetők össze a magánforgalomban bérbe vehető, bebútorozott, jó műszaki állapotban lévő lakások bérleti díjával.

– mondta az I. kerület polgármestere.

Nagy Gábor Tamás arra is kitért: piaci alapú bérleti jog megítélésénél a pályázó ajánlata mellett mérlegelik, hogy a leendő lakónak van-e kerületi kötődése, például a közelben lakó szülők, akiket gondozni szeretne.

Az ellenzéki média folyamatos támadásai kapcsán Nagy Gábor Tamás felidézte: a G-nap utáni „Simicska-korszak” Magyar Nemzete 2016. november 18-án hozta le az első cikket róla és a lakásbérléséről.

Ezzel elindult egy lavina, amelynek köszönhetően 2-3 hetente jelenik meg írás a Budavári Önkormányzatról az ellenzéki sajtó valamelyikében. Bár azt mondják, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon, szabadon, minden jogkövetkezmény nélkül írhatnak olyanokat, hogy „Fillérekért osztogatott lakások a budai Várban”, „Budavári mutyi” vagy „drága mulatság a polgármester kényelme” – tette hozzá.

Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere

Nagy Gábor Tamás szerint az ellenzéki média vadászik a Várban lakó, Fideszhez köthető bérlőkre, hogy újabb „leleplező” írás jelenhessen meg, miközben a nagy számok törvényei alapján a közel 800 vári bérlő között a másik oldal prominensei is képviseltetik magukat, ugyanazt a négyzetméterárat fizetik, mint Palkovics László miniszter vagy Bayer Zsolt, de ők soha nem kerülnek be a hírekbe.

Az ellenzéki lejárató kampány azonban nem állt meg az újságok hasábjain, az online oldalakon. A forgatókönyv úgy nézett ki, hogy amint megjelent egy-egy jobboldali vagy annak tartott bérlőről egy cikk, szinte másnap az ügyeletes feljelentő – Tényi István, az akkor még jobbikos Hegedűs Lórántné, a Gyurcsány Ferenc holdudvarába tartozó Szigetvári Viktor, a szintén MSZP és DK kötődésű dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda vagy a mi helyi ellenzékünk – a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályon megtette a feljelentést.

A nyomozás végül 16 feljelentés alapján 24 tényállásban indult, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Több folyóméternyi önkormányzati iratot foglaltak le, tanúkat hallgattak meg, mindez több mint két évig tartott – mondta el a polgármester, aki azt is bejelentette, hogy a rendőrség néhány hete minden tényállásban megszüntette a nyomozást.

A lapnak is bemutatott, a BRFK által az önkormányzatnak megküldött határozat szerint a rendelkezésre álló adatok, illetve a bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, kötelezettségszegés sem történt, sőt vagyoni hátrányt sem okozott a kerület képviselő-testülete.

Eddig minden újságcikk arra hivatkozott, hogy még mindig rendőrségi eljárás folyik, azt sugallva ezzel, hogy Nagy Gábor Tamásnak van félnivalója. Mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy nincs – szögezte le az ellenzék által folyamatosan támadott kormánypárti politikus.

Nagy Gábor Tamás a Magyar Nemzetnek az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett bérlakások piaci alapú bérbeadásáról is beszélt, amivel jelentős költségeket takarít meg a Budavári Önkormányzat. Ilyen esetekben a lakások felújítása is a bérlőkre hárul, amellyel több millió forint felújítási költséget takarít meg a kerület.

A polgármester kifejtette: a felújítások a bérlemények értékét növelik, a bérlő 5 év határozott bérleti jogviszonyért, önkormányzati bérlakási viszonylatban magas bérleti díjért lakhat a kerületben, de a lakás teljes felújítása és annak karbantartása rá hárul. A polgármester arról is beszámolt, hogy nagyjából a ciklus végére elvégzik a Várban lévő összes műemlék lakóépület legszükségesebb felújítási munkálatait.

A tavalyi évben tíz műemléképület újult meg a Várban 550 millió forintból, négy év alatt pedig 52. Hozzátette: idén 19 ház újul meg a Várban, mintegy 900 millió forintot szánnak a fejlesztésekre. Megjegyezte: nyolc éve fejezték be a Váron kívüli műemlékházak felújítását 1,6 milliárd forintra rúgó összegből, de folyamatosan figyelnek az épületek rendszeres karbantartására.