A magyar diplomácia vezetője erről a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) és a Nyugat-Balkán országai (Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina) külügyminisztereinek találkozója után beszélt, azon a sajtótájékoztatón, amelyet a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) központjában tartott.

Szijjártó Péter leszögezte: az Európai Unió (EU) csak akkor lehet erős, ha megkezdődik bővítésének folyamata. A Brexitre utalva rámutatott: az EU tagországainak száma történetében először az idén csökkenni fog, de ezt a folyamatot meg kell fordítani. Hangsúlyozta: bár ma Európában a bővítéspárti álláspont van kisebbségben, és a távozó Európai Bizottság (EB) 2025-re tűzte ki a bővítés első lehetséges időpontját, Magyarország bővítéspárti ország, az EB ezen tervét képtelenségnek tartja, és bízik benne, hogy az új összetételű EB majd változtat ezen.

– hangsúlyozta Szijjártó Péter. Kifejtette: az uniónak a Nyugat-Balkán országaival történő bővítésével komoly stabilitást lehetne adni a régiónak. Ez a tömeges illegális migráció megállításának szempontjából kulcsfontosságú, mivel egy stabil Nyugat-Balkán jobban ellen tud állni a migrációs nyomásnak.

A csatlakozás gazdasági vonzataival kapcsolatban a magyar külügyminiszter rámutatott: Magyarország tavaly 3,8 milliárd eurónyi forgalmat bonyolított a Nyugat-Balkán országaival, s ezt a forgalmat az idei év első negyedében 9 százalékkal sikerült növelni. Hozzátette: Magyarország gazdasági érdekeit szolgálná, ha eltűnnének az abból adódó akadályok, hogy Magyarország uniós tagország, a Nyugat-Balkán országai pedig nem. Elmondta: az EB szerdán hozza nyilvánosságra bővítési előterjesztését, amelyet „már régen nyilvánosságra kellett volna hozniuk.” Hozzáfűzte: azt akarják, hogy az EU külügyminisztereinek és európai ügyi minisztereinek találkozóján, június 18-án szülessen döntés arról, hogy Észak-Macedónia és Albánia megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, és Montenegró meg tudja nyitni az utolsó tárgyalási fejezetet.

Szijjártó Péter ezt követően beszélt a hétvégi EP-választás felvidéki eredményeiről is. Az MKP eredményére utalva – arra, hogy a felvidéki magyar párt a rá leadott voksok tekintetében erősödött és kétszer annyi szavazatot kapott, mint a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt – leszögezte: a voksoláson bebizonyosodott, hogy csak az etnikai képviselet koncepciójának van jövője. Kifejtette: ezt a voksolás két ténye is bizonyítja, az egyik az, hogy az MKP több szavazatot kapott, mint EP-választásokon eddig, a másik pedig az, hogy három parlamenti pártot is megelőztek. Szijjártó Péter utalva arra, hogy az MKP néhány száz szavazattal lecsúszott az EP-mandátumról, kiemelte: a magyar kormány mindig az egész magyarság érdekeit képviseli, és a magyar kormánypártok EP-képviselői el fogják látni a felvidéki magyarok képviseletét is.

Menyhárt József, az MKP elnöke az EP-választás utáni felvidéki magyar politizálás lehetőségeivel kapcsolatban és a párt elnökségének hétfői ülésén született döntését tolmácsolva azt mondta: az egységes politikai képviselet is csak etnikai alapon szervezhető meg.