Századvég: A Fidesz győzelme egy újabb, jelentős megerősítést jelent a magyar választók részéről
Bokor Gábor
2019.05.27. 13:30
Több szempontból is rendhagyó európai parlamenti választásokon vagyunk túl, melynek önmagán túlmutató jelentőségét mutatja az, hogy ha alapjaiban nem is, de jelentősen átrajzolta a hazai ellenzék politikai térképét, elvetve számos lehetséges későbbi konfliktus magját. Kérdésként merül fel, hogy milyen tényezőkkel magyarázhatók a magyar eredmények, és milyen következtetéseket szűrhetünk le ezekből a jövőre, különösen a közelgő önkormányzati választásokra nézve – áll a Századvég Intézet legfrissebb elemzésében.
Az idei választások tétjét a választópolgárok világosan felmérték: két politikai tömb, a globalista, bevándorláspárti formációk és a nemzetállamokban hívő, bevándorlásellenes erők küzdelme zajlott az elmúlt időszakban, olyan közéleti kérdéseket felvetve (illegális migráció, tagállami szuverenitás, keresztény kultúra fontossága), amelyek a választók mindennapjait érintik. Ennek megfelelően a politikai aktivitás a megszokottnál jóval nagyobb méreteket öltött: hazai szinten még soha nem láthattunk ennél magasabb részvételt az európai parlamenti választásokon
– áll a Századvég hétfőn nyilvánosságra hozott elemzésében, mely kitér arra is, hogy
a Fidesz-KDNP elsöprő győzelme egy újabb, jelentős megerősítést jelent a magyar választók részéről abban a tekintetben, hogy az elmúlt évek erőfeszítései az ország és Európa védelme érdekében nem voltak hiábavalóak.
A kormánypártok újabb, megkérdőjelezhetetlen erejű felhatalmazást kaptak Orbán Viktor programjának megvalósítására, amely természetesen nemcsak a hazai bevándorláspárti erőknek, hanem a globalista brüsszeli bürokratáknak is üzenetértékű. Magyarország a sorozatos brüsszeli támadások, az elmúlt években bevetett jogi és politikai bosszúhadjárat ellenére továbbra is következetesen ki fog állni a hagyományos európai értékek megőrzése mellett
– írták.
A Századvég szerint az ellenzék nyertese a DK. Az intézet megállapította, hogy Dobrev Klára személye alkalmas volt arra, hogy a balliberális érzelmű, ám Gyurcsány Ferenc személyétől elzárkózó – többnyire volt szocialista – szavazókat a párt megszerezze, hatalmas presztízsveszteséget okozva ezzel az egykori kormányzó pártnak.
Egyértelműen a Gyurcsány-párt malmára hajtotta a vizet, hogy szavazóik sokkal motiváltabbak, mint a szétmorzsolódó MSZP-Párbeszéd támogatói, valamint anyagi és emberi erőforrásaikat nem kímélve összpontosítottak valódi céljuk elérésére: a többi ellenzéki erő legyőzésére
– olvasható a kutatásban, mely kitért arra is, hogy elhamarkodott lenne levonni azt a következtetést, hogy Gyurcsány Ferenc és elképzelései hirtelen jelentősebb népszerűségre tettek szert a magyar társadalom körében, sokkal inkább a kialakult politikai klíma kedvezett a DK-nak: az összeomló ellenzéki kártyavár romjaiból sikerült profitálniuk.
A Momentum szintén érezhető mértékben tudta növelni támogatottságát, mely jelenség mozgatórugói hasonlóak, mint a DK esetében. A protesztszavazók nagy részét sikerült elhódítaniuk az LMP-től, illetve a szociális demagógiára épülő, erős kampányukkal még a leszakadó szocialista szavazók egy részét is megszerezték
– írja a kutatóvállalat.
Az előretörésük legfőbb következménye az lehet, hogy az eddigi önkormányzati együttműködési paktumok megkötésekor még inkább csak „csendestárs” pozíciót betöltő párt sokkal kedvezőbb alkupozícióba kerülhet, a DK-val karöltve pedig a már megszületett megállapodások felülvizsgálatának a kezdeményezése sem zárható ki a részükről.
A vasárnapi voksolás egyik legnagyobb vesztese az MSZP-Párbeszéd.
A Bangóné-botrány, a még baloldalon is megosztó Ujhelyi István és Szanyi Tibor középpontba helyezése, illetve a kampány során elkövetett kommunikációs baklövések olyan stratégiai hibáknak bizonyultak, amelyeket a választók nem bocsátottak meg.
A pártszövetség a teljes összeomlás szélére került, így az elkövetkező hónapokban borítékolhatók a belső harcok, az üzengetések, és ezzel együtt a további marginalizálódás. Nem zárható ki, hogy a Párbeszéddel kötött – és ismét eredménytelennek bizonyuló – szövetség jövője is kérdésessé válik, amelynek legfőbb áldozata Karácsony Gergely főpolgármester-aspiráns lehet.
A Jobbikról azt írja a Századvég, hogy a „legerősebb ellenzéki pártból” az Európai Parlamentbe bejutó leggyengébb hazai erő lett. A jelentős bukás legfőbb oka, hogy már sem a párt vezető politikusai, sem a választópolgárok nem tudják elhelyezni a politikai koordináta-rendszerben az egykori radikális formációt, a totális üzenetnélküliséget pedig egy erőtlen, lényegében láthatatlan kampánnyal fejelték meg.
Azt is látnunk kell, hogy a Jobbik egy sajátos csapdahelyzetbe kormányozta magát: a nyilvánvalóan kudarcba fulladó néppártosodás után sem jobbra, sem balra nincs menekülő útvonal számukra, politikai vákuumhelyzetbe kerültek. A radikális irányvonalhoz való visszatérés egyrészt olyan arcvesztéssel járna, amely a párt azonnali halálát jelentené, másrészt a Mi Hazánk Mozgalom megjelenése, majd megerősödése szintén akadályát jelentené e próbálkozásnak
– olvasható az értékelőben, mely szerint a további balratolódás ugyancsak a politikai racionalitás körén kívül esik, hiszen ebben a dimenzióban mozog valamennyi egyéb ellenzéki erő (Toroczkai László mozgalmát leszámítva), így e politikai tér már jelenleg is telített. Amennyiben viszont az elmúlt években megszokott, politikai karakter nélküli vegetálás folytatódik tovább, az egyet jelent a párt lassú kimúlásával.
Meglepően sikeresen szerepelt a Mi Hazánk Mozgalom: a bejutási küszöbhöz közeli eredményükkel egyértelműen felhelyezték magukat a politikai térképre, sikerrel tudták megszólítani a kiábrándult jobbikos szavazók egy részét. Amennyiben az elmúlt egy évben látott ütemben folytatódik az építkezés, az őszi önkormányzati választásokon akár tartós szereplőivé válhatnak a magyar közéletnek azzal a nem titkolt szándékkal, hogy betöltsék az űrt, amelyet a Jobbik balliberális fordulata okozott.
A választók lényegében megsemmisítő csapást mértek az LMP-re.
A tavalyi országgyűlési választásokon még relatíve jól szereplő zöldpárt elveszítette a két húzónevét, Szél Bernadettet és Hadházy Ákost, akik helyett nem sikerült más, erős politikai karaktereket felépíteniük az idei kampányban. A párt ördögi körbe került: elfogadható európai parlamenti szereplésre lett volna szükség ahhoz, hogy az ellenzéki együttműködés keretében LMP-s jelöltek az ellenzék számára kedvező körzetekben indulhassanak ősszel az önkormányzati választásokon, a sikertelen EP-szereplés következtében pedig egyedül az őszi választáson elérendő megfelelő eredményre lenne szükségük a politikai túléléshez, melynek realizálására viszont valószínűleg lehetőséget sem kaphatnak majd a vasárnapi szereplésük tükrében. Az ökopártban hasonló folyamatok indulhatnak meg, mint a 2009-es európai parlamenti választásokat követően az SZDSZ esetében.
Összegezve azt mondhatjuk, hogy a várakozásoknak megfelelően a kormánypártok helyzete nemhogy nem ingott meg, hanem növelni is tudták súlyukat, az ellenzéknek pedig egy egyre kisebb torta újraszeletelése jutott: a bizonytalanokat, illetve a Fidesz-KDNP támogatóinak egy részét sem sikerült megszólítaniuk, viszont a DK és a Momentum – a többi balliberális erő kárára – a korábbiaknál kedvezőbb pozíciókból folytathatja az ellenzéki alkudozást őszre készülve
– zárták az elemzést.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
