Az újságírásról valószínűleg más fogalmaink vannak. Illetve hogy csinosítsunk az előző mondatunkon: van az újságírás, valamint van az izé. A manipulatív sorvezetés. Amikor hülyének nézed az egész világot, és gondosan adagolod a hazugságaidat az olvasónak. És ha már újságot, online megjelenést tolt alád az élet, először is a címben, a bevezetőben hazudsz ordenáré módon. Aztán jöhet a többi.

De miközben a mások iránti vádaskodás apró gyertyafénye bozóttűzzé terebélyesedett a lelkedben, miközben mindenkit élve eltemetnél, aki nincs a klubhálózatban, a saját szemedben nem a gerendát, hanem egész esőerdőt felejtesz.

Magyarul: farizeus vagy. Vádaskodsz, miközben te, drága baloldali „újságíró” ezerszer több és nagyobb bűnöket követsz el a hazád, a szakmád és önmagad ellen, mint bárki más a planétán.

És nem, nem fogunk védekezni. Majd ők kibogarásszák, hogy a jobboldali sajtóban ki kit vezet, vagy nem vezetget kézen fogva. Mi most csak szorítkozzunk arra, hogy tényleg találomra kiemelünk a napi liberós kínálatból egy-két példát, majd állapítsuk meg nagy-nagy sajnálkozással, hogy még ezer hasonló bravúros szakmai fortélyt mutathatnák fel, csak hát, ugye, a mi időnk is véges, kotorásszon a napi szemétben az aradi hóhér.

Egyre többen élünk ezen a bolygón, és ebbe fogunk belepusztulni – a 444. hu vezető anyaga helyénvaló, legalábbis látszólag. Erről a hírről azonban, amelyről az olvasók száz százalékának Afrika jut eszébe – amely az előrejelzések szerint 2100-ra az emberiség negyven százalékát adhatja majd – Sarkadi Zsolt és a lap fotószerkesztője valami másra asszociál. Fehér fürdőzőkre. Ugyanis ilyen képet választottak. Nyilván a fehér fürdőzők dagasztják fel a világ népességét, tőlük kell tartania az emberiségnek. Választhattak volna persze, négereket is nyitóképnek, de hát tele a gatya, meg a 444.hu egyébként sem azért van, hogy a kép és szöveg rímeljen egymással, más a küldetés, másra állították ki a megbízólevelet.

Maga az anyag arról szól, hogy egy Svédországban élő, friss diplomás magyar kutatólány elmondja nekünk, hogyan kéne „gyereket csinálni”, milyen az észszerű családtervezés. Kösz, bébi, mi ezen már túl vagyunk, apaként és férjként mondom nagy-nagy szeretettel, hogy előbb magadat valósítsd meg, aztán majd elhintheted a tapasztalataidat. Mondjuk, az ifjú biológus legalább következetes, a maga kis életburkában vígan kapálódzik: a cikk harsogva adja hírül, hogy 26 órás busz- és vonatúttal látogatott haza Magyarországra. Azért buszozott a kis okos biológus, mert így egy repülőútnál kisebb károsanyag-kibocsátással juthatott el Budapestig. Mi úgy érezzük, hogy 1. egyáltalán nem kellett volna hazajönni a fenti meglátásért; 2. attól, hogy a hölgy környezettudatosan utazott, köbméterre ugyanannyi a károsanyag-kibocsátás a világban, mindössze annyi történt, hogy ő két óra helyett egy nap alatt jutott haza. Előkerül itt még az ekhós szekér is, de mit tegyünk, az észszerűség rendszerint hiánycikk a liberális agyakban, lapozzunk is.

Tetszett továbbá a cikkben, hogy a fakivágásoktól a városi civilizáció káros hatásáig mindenről szó esik, Portugália és a Duna-delta diverzifikált állatvilágát is megemlítik. Szomália, Nigéria és a többi viszont sehol. Ha a túlnépesedésről írunk, azok nincsenek. Afrika köszöni, megvan, szerepel párszor a cikkben, leírták féltő gonddal, szeretettel a kontinens nevét, mint afféle áldozatét, de a felelősség a fehér emberé, mert áskálódik, szén-dioxidot bocsát ki, túl sokat lélegzik és egyébként is: minek él az olyan? Végső soron tehát a fehér ember okozza a világ túlnépesedését, ha jól értem. S hogy hazánk ügyei is szóba kerüljenek, csak ott ágaskodik a mondat, amiért a 26 órát szekerező tini biológuslányt be kellett szervezni, és ami miatt Sarkadi Zsolti már napok óta nyugtalanul forgolódik környezettudatos ágyikójában: „Amennyiben viszont a bevándorlási politika nem változik, Magyarország lakosságszáma szinte biztosan csökkenni fog.”

Tényleg köszi.

Lássuk be, ti kurva jó újságírók vagytok, hogy 444-esen fogalmazzam meg, ezt ilyetén formában talán megértitek.

Most akkor lássuk az Országos Fake News Rendelőintézet másik szakrendelését. Naná, hogy az Indexnél. Az ezer példa közül tényleg csak egyetlenegyet emeljünk ki. Látszólag nem is kirívó, de az elvetemültséget, a kényszeres hazudozást pontosan igazolja a következő címadás: Szívesen veszünk amerikai fegyvereket – mondta Szijjártó a katolikus rádiónak.

Ebben a címben az ellentétpárt a fegyver és a katolikus alkotja – a meghökkentő asszociációra azért van szükség, hogy a katolikusokra, a katolikus egyházra rávetüljön a fegyver szó, és az a látszat keletkezzen, mintha neki fontosabb lenne a Szijjártó nevével sugallt fideszesség, a kormányhűség, mint a saját pacifista, szelíd meggyőződésük. Ha nem így lenne, ahogy írom, akkor a címadásból kimarad a katolikus rádió, hiszen annak, hogy a külügyminiszter az MTI-nek vagy a Sármelléki Kisokosnak nyilatkozza a fentieket, önmagában semmi jelentősége. Csakhogy ez itt az Index. Egyszerre kell ütni Szijjártón, a katolikusokon, össze kell keverni a dolgokat, etikátlanul nem létező összefüggéseket kell sugallni, hazudozni. Van tehát a magyar haderőreform, és ettől teljesen függetlenül a katolikus rádió, a magyar sajtó egy szereplője a sok közül. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Ezek mégis összeterelik, és nem ég a képük a szégyentől egy efféle frappánsan aljas függetlenségi szerkesztés után sem.

Mondjak még valamit, Ildikó? Soroljak még ezer példát?

Inkább nem mondok.

Talán csak annyit, hogy mélységesen szégyellhetnétek magatokat.