Fehér Ház: a közösségi médiának a cenzúrázás helyett inkább védenie kellene a szólásszabadságot
2019.05.17. 20:28
Az Amerikai Egyesült Államok elnöki hivatalának médiafelületein megjelent egy felhívás, amelyben a Trump-kormányzat az internetes politikai cenzúra áldozatait arra kéri, hogy írják meg elhallgattatásuk történetét.
„Mindegy, hogy mi a véleményed, de ha úgy gondolod, hogy politikai elfogultságból cenzúráztak vagy elhallgattattak téged az interneten, akkor minket ez érdekel!”
– írja a Fehér Ház.
A felhívás több linket is felkínál, amelyeken a politikai okokból cenzúra áldozataivá vált felhasználók részletesen leírhatják üldöztetésük és hátrányos megkülönböztetésük részleteit a Facebook, az Instagram, a Twitter, a YouTube és a többi online platform vonatkozásában is.
Sokak reménye szerint a felhívás a Facebook és Google monopóliumaival szembeni intézkedéscsomag előkészítése lehet.
A Fehér Ház arra kéri az internetes közösségi médiumok cenzúrájának áldozatait, hogy osszák meg történeteiket, ígérve, hogy „harcolni akarnak a szabad beszédért”.
Az amerikai jobboldali szavazók, és a hozzájuk hasonló módon világszerte mindenhol máshol is elnyomott és cenzúrázott jobboldali, konzervatív internetezők már nagyon várták, hogy Donald Trump végre elkezdje a fellépést a balliberális meggyőződésű techóriások piactorzító, versenyellenes és antidemokratikus véleménydiktatúrája ellen.
Mint ismeretes, az amerikai elnökválasztás elvesztése után a balliberális Demokrata Párt, valamint az ugyanezt a világnézetet képviselő internetes óriáscégek vezetői közösen arra a megállapításra jutottak, hogy Donald Trump és követői legfőképpen a közösségi médiumok hatékony felhasználása miatt nyerhették meg a választást. Ezért nagyjából két évvel ezelőtt eldöntötték, hogy a techcégek monopolhelyzetével, és a rájuk vonatkozó szabályozás hiányosságaival is visszaélve drasztikusan csökkenteni fogják a jobboldali vélemények és személyek hozzáférését a leglátogatottabb internetes felületekhez, közösségi oldalakhoz.
Több amerikai médiakutatás is kimutatta, hogy a bevándorláspárti balliberális véleménydiktatúra elérése érdekében a techcégek kezdetben még csak kis léptékben, alig érzékelhető módon – a netes platformjaikon futó algoritmusok megváltoztatásával – hallgatták el a jobboldali véleményeket és híreket.
Mostanra viszont már magasabb fokozatra kapcsolt a szólásszabadságot sárba tipró online cenzúra. Így például bizonyos hírek, cikkek, tanulmányok, illetve kifejezések, amelyek nemkívánatosak a ballib oldal számára, egyes keresőprogramok találati listájának a legtávolabbi végeire kerültek mostanra.
A közösségi oldalakon pedig ezrével szüntettek és szüntetnek meg a baloldali narratívákat zavaró magánszemélyekhez, cégekhez, médiumokhoz tartozó fiókokat vagy oldalakat. Akár bármilyen indoklás nélkül is. Emellett pedig a baloldali médiumok, vélemények és személyek előnyt élveznek a jobboldaliakkal szemben a megosztásokért felelős algoritmusok egyoldalú megváltoztatásának köszönhetően.
Korábban Donald Trump a balliberális internetes véleménydiktatúra elleni fellépés lehetséges eszközeként a netes óriások feldarabolását eredményező, tröszt- és monopóliumellenes törvények meghozását vetette fel.
Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a vállalati struktúrákba való beavatkozás nélkül, csak a szólásszabadság joghatályának az internetes óriáscégek tevékenységére való kiterjesztésével is elérhető lenne rövid időn belül az egyre elviselhetetlenebb mértékű, egyoldalú politikai véleményterror és monopólium az internet leglátogatottabb, legmeghatározóbb felületein.
A médiaóriások és a balliberális politikai körök közismerten és nyíltan egy oldalon állnak, és nem válogatnak az eszközökben. Ha Donald Trump eséllyel akar elindulni a második elnöki ciklusáért a következő választási küzdelemben, akkor ahhoz helyre kell állítania, továbbá garantálnia kell a szólásszabadságot az internet világában.