Az előző részben is egy balatoni sörről volt szó, így lesz ez most is. A balatonvilágosi Hedon Sörfőzdében jártunk, ahol megismerhettük és megnézhettük a sör elkészítésének alapjait.

Ha már balatoni sörök: kérdésemre megtudtuk, hogy bár fontos a Hedon számára a helyi identitás, ők nem akarnak egyedüliként „a Balaton söre” lenni, nincs rivalizálás köztük és a többi környékbeli sörfőzde között. A lényeg az, hogy jó söröket lehessen fogyasztani. Ez a filozófia egyébként nagyon közel áll hozzám, mint ahogy az is, hogy a Hedon mindenkinek szeretne sört főzni, nem akar egy „rétegfőzde” lenni, azonban nyitott a különlegességeket keresők felé is.

A Hedon Sörfőzde kívülről, itt lesz nyáron a söröző | Fotó: Kozma Zsuzsi

A látogatás számomra izgalmasan indult, mert bár sörfőzdékben már jártam, de eddig minden esetben „csak” a söntésig, étteremig jutottam, esetleg egy-két kádat leshettem meg, ám a sörfőzés lelkének helyszínét nem láthattam. Ez változott most meg Balatonvilágoson, ahol Hermán Norbert János főzdevezető kalauzolt minket.

A Hedon Sörfőzde Balatonvilágoson található, a Balaton közvetlen szomszédságában. A sörfőzde mellett a nyári időszakban söröző is üzemel, a strand pedig csak néhány lépés onnan.

A sörfőzés lelke, szentélye | Fotó: Kozma Zsuzsi

Már a főzdébe való belépéskor megcsapta az orromat a jellegzetes illat, olyan volt, mintha egy korsó sörbe szagoltam volna bele. Ahhoz képest, hogy milyen ismert és mára elterjedt sörről van szó, egy viszonylag kis épületbe mentünk be, ahol elsőként a malátát nézhettük meg abban az állapotában, amiben a sörfőzéshez kell.

A maláta nem helyben készül, a Hedon Hollandiából szerzi be. Természetesen attól függően, hogy milyen sörhöz kell, már önmagában a maláta is eltérő lehet – például pörkölt. A főzdében két malátát is megkóstolhattunk, az egyik, a „sima” maláta kifejezetten ízlett, olyan volt, mintha száraz sört fogyasztanék. A pörkölt maláta már kevésbé jött be, számomra túl kávés volt.

Zsákokban a sok-sok maláta | Fotó: Kozma Zsuzsi

Ilyen a maláta | Fotó: Kozma Zsuzsi

A malátát összekeverik, majd roppantják, az eljárás lényege, hogy a víz kihozza a keményítőt a malátából. Mint megtudtuk, a sör legfontosabb eleme a víz minősége, ez az, amit nem lehet utánozni, ha valahol lágy, saját kútból származó vízzel készül a sör, akkor azt nem lehet lemásolni. Erre a legjobb példa a Pilsner, ahol az ősforrásból (Urquell) nyert víznek köszönhető a sör kiváló minősége. Balatonvilágoson ilyen kút sajnos nincs, de egyébként sem jellemző, hogy a sörfőzdék saját kutakból nyerjék a vizet, általában csapvízből készül a sör, így ez nem jelent komoly hátrányt. Az egyes sörfajták egyediségét, jellemzőit a recept határozza meg, emellett az alapanyagok minőségétől és az elkészítési eljárástól függ, hogy mennyire lesz jó a sör a végén.

Természetesen a komló is fontos összetevője a sörnek, ezt is megnézhettük, hogy milyen feldolgozott, de még sörré nem vált formájában. A Hedon ezt Szlovákiából szerzi be, de tervezik a saját komló termesztését is.

A tisztaság nagyon fontos egy sörfőzdében (is)! | Fotó: Kozma Zsuzsi

Fontos még kiemelni az összetevők kapcsán, hogy egy sör alapvetően akkor lehet minőségi, fogyasztható, ha a fent említett összetevők mellett más nincs benne. Itt természetesen az adalékanyagokra gondolok, ilyen például a kukorica. Mondanom sem kell, hogy kisüzemi főzdék ilyeneket nem használnak, viszont egyéb összetevői még lehetnek a sörnek, például gyümölcspüré vagy más ízesítők, de ekkor már különlegesebb sörökről beszélünk.

A Hedon főzdéjében egy német típusú, háromüstös főzőház található, ez a hely az egész sörkészítés lelke. Itt cefrézik, szűrik, majd komlózzák a söröket. A komlózást követően jön az erjesztés, mely folyamat után már kifejezetten árt a sörnek, ha oxigénnel találkozik, ezért számos olyan eszközzel is találkoztunk, melyek azt a célt szolgálják, hogy semmi esetre se juthasson oxigén az adott kádba.

Fotó: Kozma Zsuzsi

A Hedonnál ilyen nincs, de egyébként itt jegyezném meg, hogy létezik nyílt kádas erjesztés, valamint olyan különleges eljárás is, amikor fahordóban erjesztik a söröket. Előbbire a Pécsi Sör a legismertebb példa, míg utóbbira egy-egy kisebb sörfőzde különlegesebb söreinél találhatunk példákat.

A söröknél általában az a jó, ha az erjesztés után minél kevesebbet állnak, és minél frissebben jutnak el a fogyasztóhoz. Hogy mikor tökéletes egy főzet, azt szakemberek ellenőrzik, egyes újabb söröknél hosszú kísérletezgetés után derül ki, hogy mikor lesz tökéletes. Vannak olyan sörök is – például a stoutok – melyeknek viszont jót tesz, ha sokáig állnak.

Ennél frissebben nem is lehetne csapolni... | Fotó: Kozma Zsuzsi

A cikk elején már volt róla szó, hogy a Hedon nemcsak a romkocsmák különlegesebbnél különlegesebb sörökre vágyó közönségét célozza és célozta meg, hanem az átlagos sörfogyasztókat is. Ahogyan Hermán Norbert fogalmazott, nem a villantás a lényeg, nem az a cél, hogy megmutassák, hogy „ők még ilyet is tudnak”.

A palackozógép | Fotó: Kozma Zsuzsi

Röviden kitértünk az árakra is, egyetértettünk abban, hogy olyan nincs, hogy minőségi és olcsó sör. Így persze felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet növelni azt a célközönséget, melynek a Hedon szól. Erre válasz a Balatonvilágosi vagy éppen a Vertigo. Ezek tipikusan „egyszerű” sörök, egy sima pilseni típusú lager és egy amerikai komlós lager. Hermán Norbert szerint a Vertigo kiváló átmenet, olyan sör, amivel lehet nyitni azok felé, akik nem a különlegességeket keresik akkor, amikor söröznek.

Hermán Norbert János | Fotó: Kozma Zsuzsi

A látogatás során két sört volt szerencsém megkóstolni egészen frissen, még a kádból „csapolva”, az egyik a Vertigo volt: ez valóban jó átmenet az egyszerű lagerek és a különlegesebb sörök között. Illatra és ízre is a hidegkomlós sörökre emlékeztetett, jó minőségű, ízletes sör.

A másik helyben kóstolt söröm egy Helmut volt. A Helmut búzasör, ezért nem voltam benne biztos, hogy ízleni fog, de nagyot tévedtem. Életemben nem ittam még ilyen jó búzasört, eddig azt tartottam magamról, hogy nem kedvelem a búzasöröket, de mint kiderült, ez nem igaz. Valószínűleg a hibrid élesztő lehetett az oka annak, hogy ennyire bejött, a sör bemutatása szerint ez enyhe banános mellékízt ad. Ez nálam abban mutatkozott meg, hogy nem tapasztaltam a tipikusan a búzasörökre jellemző ízvilágot, annál selymesebb ízt éreztem, ami kiválóan eltalálta az ízlésemet.

Fotó: Kozma Zsuzsi

A fenti két sör mellett a Balatonvilágosit már jól ismertem, ez egy remek világos sör, ami minőségre és ízre egyértelműen a kedvenceim közé tartozik, különösen akkor, ha magyar pilseni típusú világos sörökről van szó.

A Hedon két másik sörével is megismerkedhettem a látogatás után, ezekről egy klasszikus sörenciklopédiás bemutató következik!

Az egyik sör az IPA Colada névre keresztelt IPA volt. Ez igen érdekesnek hangzik, de fenntartásokkal kezeltem, mert nem vagyok nagy híve az ananásznak. Kellemes meglepetésként ért a sör íze, az ananász egyáltalán nem volt hangsúlyos, sokkal inkább egy olyan sört ihattam, amin nem érződött az IPA erősen komlós, nagyon keserű jellege, helyette egy lágyabb, de azért „sörízű” italt kaptam.

Az IPA Colada

Színre sok meglepőt nem tapasztaltam, a színvilága egy átlagos IPA-t idézett.

Az IPA Colada kitöltve

Az IPA Colada alkoholtartalma 7 százalék, szóval erős sörről van szó, ez viszont egyáltalán nem jelentkezett a testességben, kellemesen, jól csúszott. A sör illata enyhén gyümölcsös, de az ananászt nem éreztem ki.

Szégyen vagy sem, de a másik olyan sör a Hedontól, amivel most ismerkedtem meg, az a sörfőzde zászlóshajója, a Charlie Firpo volt.

Hallani természetesen már sokat hallottam erről a sörről, de valahogy mindig elkerültem. Korábban már az üveg mérete alapján is fel lehetett ismerni, 0,66-os kiszerelésben forgalmazták, ami most a palackozógép miatt szünetel, de Hermán Norbert szerint amilyen gyorsan csak lehet, visszatérnek a 0,66-os kiszereléshez.

A Hedon legismertebb címkéje

Nekem így 0,5-ös jutott, ez egyáltalán nem zavart meg a sör elfogyasztásában. A Charlie Firpo jellegzetessége a rozsmaláta, ez a sör színén és illatán is érződött, nem beszélve az ízéről!

Charlie Firpo

Kifejezetten keserű sörről van szó, de nem a szokványos sörhöz köthető keserűség ez, a rozs nagyon egyedivé teszi. Alkoholtartalma 5,1 százalék, színe sötétebb, barnás, borostyános.

A Charlie Firpo kitöltve – látszik a színén is a rozsosság, illetve látható az erős hab is

Testes, élvezhető, bár ütősebb, mint egy sima lager, azért simán elfér esti sörnek a meccs mellé.

A Hedon Sörfőzde egyértelműen Magyarország minőségi sörfőzdéi közé tartozik, ott van a legjobbak között. A balatonvilágosi látogatásom után elmondhatom, hogy a sörkínálatuk felét már ismerem, ennek ellenére nem találkoztam olyan sörükkel, ami ne ízlett volna.

Kisüzemi sörfőzde lévén a Hedon árait nem „a dobozos kőbambihoz” (bármilyen hasonló sört említhetnék) érdemes hasonlítani, a korábban már tárgyalt magyar kézműves sörökhöz hasonló árakon kaphatók a söreik. A Balaton környékén és Budapesten viszonylag könnyen találni Hedont forgalmazó egységeket, de máshol is hozzá lehet jutni nagyobb boltokban. A lényeg pedig egyébként is az, hogy igyatok jó söröket, ne érjétek be a kukoricás lőrével!