Dimitrisz Avramopulosz görög politikus, európai migrációs, belügyi és állampolgári biztos, aki az 1980-as évek elején hazája külügyminisztériumában kezdte pályáját, majd konzuli, diplomáciai feladatokat vállalt. A kilencvenes évek közepétől 2003-ig Athén polgármestere, később turisztikai, majd egészségügyi miniszter, 2012–13-ban Görögország külügyminisztere volt (az utóbbi években korrupciós botrányok robbantak ki körülötte a görög sajtóban, például miniszterként kenőpénzt is elfogadhatott a svájci Novartis gyógyszergyártó vállalattól). Az Új Demokrácia párt jolly jokere 2014. november 1-jén foglalhatta el uniós biztosi pozícióját.

Közleményeit, beszédeit tanulmányozva megállapítható: Avramopulosz hivatali megnyilvánulásai a kommunikációs kompetencia hiányáról árulkodnak, ami valószínűleg a szükséges készségek deficitjére vezethető vissza. Avramopulosz rossz válságkommunikátor, aki nem képes meggyőzni partnereit saját következetességéről és megbízhatóságáról – egyáltalán arról, hogy ura-e az adott helyzetnek. Erre jó példa, hogy a görög biztos 2017 végén még azt nyilatkozta, hogy „a migráció megállíthatatlan”, majd alig egy évvel később már azt mondta, hogy véget ért a bevándorlási válság (nem sokkal korábban viszont csak enyhülést emlegetett). A diglosszia (kettős beszéd) tipikus példája, hogy Avramopulosz hol a migrációs válság súlyosságát, sőt annak létezését vonja kétségbe nyilatkozataiban, hol pedig a válság miatti kihívásra hivatkozva kér szolidaritást a keleti tagállamoktól, különben az szerinte kezelhetetlenné válik – adott esetben a két megközelítést egyszerre alkalmazva.

A kettős beszédnél azonban több, amit a biztos alkalmazott: kettős erkölcsről beszélhetünk, hiszen Avramopulosz azért támadott EU-tagországokat, mert azok ragaszkodtak a dublini szabályok saját és mások általi alkalmazásához (mint például Magyarország), míg azokkal szemben megértőbbnek mutatkozott, akik nem alkalmazták helyesen a dublini rendeletben (ún. Dublin III) inkorporálódó közösségi szabályozást. Nyilatkozatai, beszédei, hivatali közleményei – egy rendkívül válságosnak bizonyult időszakban – sokkal inkább megosztották, semmint egybekovácsolták az EU közösségét. Ehhez nagyban hozzájárult a legitimen megválasztott közép-európai kormányokkal kapcsolatos kommunikációja is.

Ahogy a Századvég egyik szakértője megfogalmazta: Avramopuloszt politikai és kommunikációs képességei sem tették alkalmassá posztjára, és már sokkal korábban bebizonyosodott róla, hogy alkalmatlan krízishelyzetek kezelésére (ez már 2012–13-ban, külügyminisztersége alatt meglátszott a görög euróválság miatti uniós diplomáciai nehézségek idején).

Avramopulosz biztosi munkájával nem tudott hozzájárulni ahhoz, hogy az unió képes legyen kialakítani a migrációs kihívásra adandó hosszú távú válaszokat. Nem sikerült tartósan megoldani a szárazföldi és tengeri határok hatékony védelmét, az eleve kudarcra ítélt migránselosztási kvóta megbukott, viszont politikailag szétszakította az uniót. Ezt erősítette nemrégiben a „humanitárius készpénz-segítségnyújtásnak” nevezett, előre feltöltött (pre-paid) bankkártyák esete is, amiként az úgynevezett migránsvízum is, amellyel az azt kiállító tagállam területére lehetne belépni azért, hogy ott menedékkérelmet nyújtsanak be. Ahogy a Századvég egyik szakértője rávilágított, a migránskártyáknál nincs biztosítva olyan hatékony fizikai ellenőrzés, amely a kártyabirtokos személyazonosságát igazolná, és ezáltal a visszaélési lehetőséget kiszűrné. Gyakorlatilag ellenőrizetlen tömegek kapnak havonta jelentős pénzösszeget a Görögországban „kitesztelt” anonim bankkártyákon keresztül, az igénylő migráns személyazonosságát és szándékait nem lehet lenyomozni, amit az is jól bizonyít, hogy a Magyarországon elfogott és az Iszlám Állam terroristájaként azonosított Hasszán F. is kapott korábban ilyen migránskártyát. Bár az elmúlt években az Európát közvetlenül érintő bevándorlási krízis valamelyest enyhült, 2014 óta így is sok millió harmadik világbeli migráns jutott be az unióba (2015-ben, a válság csúcsévében 1 820 000 irreguláris belépést regisztráltak az EU szárazföldi és tengeri külső határain). A kontinensünket egyre ellepő, kulturálisan szinte integrálhatatlan milliós embertömegek okozta társadalmi és politikai kihívásokról (hosszú távú hatások) nem is beszélve. Emellett európai szinten nem sikerült megfelelő és őszinte politikai diskurzus keretében tisztázni az NGO-hálózatok, nem kormányzati erőforrásközpontok válságot súlyosbító potenciális szerepét, valamint az uniós fellépés továbbra sem kellően hatékony az embercsempészettel szemben, ami a későbbiekben akadályozhatja a migrációs krízishelyzetek hatékony kezelését.

A Századvég szakértői egyetértettek abban, hogy Avramopulosz személyes hivatali kurdarca és politikai felelőssége is egyben, hogy 2014 januárjától 2018-ig összesen 44 menekültnek nyilvánított személy vagy menedékkérő játszott szerepet 32 iszlamista európai terrorcselekményben (ezek a támadások összesen 814 sérülést és 182 halálesetet eredményeztek). Európa mára biztonsági értelemben sokkal kevésbé stabil térség lett, s a közösség – politikai és kulturális tekintetben is – két blokkra szakadt. Az unió belügyeiben is illetékes biztos felelőssége ennek kapcsán fokozottan vehető figyelembe. A görög biztos (bár hazája is csak a hetvenes években vált demokratikus állammá) képtelen tudomásul venni a keleti tagállamok történelmi tapasztalatait, kulturális sajátosságait és az ebből következően plebejusabb demokráciaszeméletet, valamint a szuverenitás iránti különös érzékenységet, az ottani eltérő parlamentáris hagyományokat.

Módszertan: A kutatás 2019. április 12. és április 26. között készült. A vizsgálat módszertanának alapjául a kvantitatív szövegelemzés metódusa szolgált, melynek során az értékelt európai uniós biztos hivatalának összesen 703 szerkesztett elemből összeálló közleményanyagát vette fő szempontként figyelembe a Századvég, így többek között a politikus beszédeinek leiratát, sajtóközleményeket, állásfoglalásokat, valamint a hivatal által közölt híreket. Az adatfelvétel során a vizsgálat középpontjába került a pénzköltések transzparenciája az adott biztosi területen, a ciklus eleji célkitűzések megvalósulása, a hatékonyság az eredményesen záruló saját kezdeményezések függvényében, az uniós alapértékek melletti kiállás sikeressége, a nemzetállamok szuverenitásának tiszteletben tartása, a közvetlen demokrácia intézményeinek tisztelete, az integrációelmélyítés irányába tett erőfeszítések, valamint az adott biztosi szakterület súlyának/befolyásának megtartása. Az elemzés fő célja az volt, hogy mérést, vagyis a kutatásban vizsgált szempontok és minőségek mennyiségi meghatározását tegye lehetővé: végül számszerűsített, mutatókkal kifejezett elemzési eredményeket. A tartalomelemzés eredményeinek felhasználását segítette, hogy a nyers eredmények vizsgálatát külső szakértők – az érintett uniós tisztségviselő szakterületein jártas kutatók – is segítették, akik általános megállapításaikkal, saját minősítésekkel és pontozásokkal is hozzájárultak az értékelés elvégzéséhez, a kutatás magas megbízhatóságú eredményeinek végső formába öntéséhez. A mennyiségi értékelés numerikus kifejezésére a Századvég 5-ös mérési skálán pozitív egész számokat, illetve 5-re végződő tizedes törteket használt.