A zsúfolásig telt székesegyházban Erdő Péter homíliájában kiemelte: húsvét a remény és az öröm ünnepe. 

A főpásztor szerint "lehet körülöttünk tanácstalan a világ, lehet, hogy környezeti erőforrásaink kimerülése, az emberiség életlehetőségeinek szűkülése, (.) az önzés és a kegyetlenség, (.) a kereszténység elleni erőszak és gyűlöletkeltés aggodalommal tölt el minket, de a szívünk mégis tele van reménnyel és örömmel".

– fogalmazott.

A bíboros felidézte: az asszonyok, miután üresen találták a sírt és angyali jelenést láttak, örömmel számoltak be erről az apostoloknak. Az apostolok azonban még nem hittek nekik, de reménykedtek, hiszen emlékezhettek Jézus titokzatos szavaira, amelyekkel megjövendölte feltámadását.

Hozzátette: húsvét éjszakája és a felvirradó hajnal tehát a reménység időszaka. "A sír üres, az angyalok üzenete már elhangzott a feltámadásról, de a Krisztussal való találkozás még várat magára. Ha majd a mester megszólítja tanítványait, ha megjelenik közöttük, akkor lesz teljes a feltámadás öröme és bizonyossága".

"Akkor érzik majd az apostolok, hogy ezt a hírt tovább kell adni mindenkinek, mert ez örömhír, evangélium, és a tanítványok közössége, vagyis az egyház ennek a szabadító hírnek a továbbadásáért létezik" – mondta Erdő Péter.

"Legyen hát húsvét minden vasárnapunk", "fedezzük fel, hogy hétről hétre találkozunk a feltámadt Krisztussal és megújítjuk a szövetséget egymással", hogy "szenvedésben és örömben összetartva" "bátorító, vonzó, erőt sugárzó jel lehessünk az egész világ előtt" – kérte a főpásztor.

Nagyszombaton, az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől, mindenkit meghív az örök életre.