Mi a közös a magyar történelemben és a Trónok harcában?
2019.04.14. 12:08
Óriási várakozás előzi meg a hétfőn rajtoló Trónok harca nyolcadik évadját. Kanyó Ferenc történész már összeszedte a sorozat lehetséges magyar vonatkozásait, mi pedig most ebből a gyűjtésből szemezgettünk ki nyolc hasonlóságot.
Hódító Aegon és Árpád fejedelem
Bár sokan úgy tudják, hogy a Hódítás korának eseményeit az 1066-os angliai események ihlették (Harold Godwinson angol királynak két invázióval, III. Harold norvég király és Hódító Vilmos normandiai herceg támadásával kellett szembenéznie), a normann hódítás különbözik Westeros meghódításától: Britannia nagyon könnyen hullott Hódító Vilmos ölébe, Westerosért Hódító Aegonnak és lánytestvéreinek sok kis csatát meg kellett vívniuk – akárcsak Árpád fejedelemnek és a családjának a honfoglaláskor, amiről Anonymus Gesta Hungaroruma írt igen részletesen. Ahogy Hódító Aegonnak, úgy Árpád fejedelemnek is sok kis családdal, nemzetséggel kellett megvívnia a Kárpát-medencéért.
Csonka torony
Deresben áll egy torony, ez az úgynevezett Törött Torony (Broken Tower). A regény szerint az erődítményt villámcsapás érte több mint száz évvel korábban, ám nem építették újjá, s csak varjak és patkányok laknak benne. Csakhogy Budapestnek is volt egy Broken Towerje a budai Várban, ez az úgynevezett Csonka-torony. Ennek építését Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király kezdte el, de sosem fejeződött be.
Gyilkos trón
Az egyik legegyértelműbb hasonlóság a Trónok Harca és a magyar történelem között az úgynevezett gyilkos trón. Kegyetlen Maegor király az egyik legkegyetlenebb uralkodó volt a Targaryenek közül. Nem csoda, hogy egy nap a Vastrónon találták holtan. Kísértetiesen hasonló eset várta I. Béla (1060-1063) magyar királyt is, akire Dömösön „véletlenül” rádőlt a trón. Árpád-házi királyunk épp egy ellene irányuló lázadást próbált letörni, csak úgy, mint Kegyetlen Maegor, Béla király viszont annyival „szerencsésebb” volt, hogy csak pár héttel később halt bele a sérüléseibe. Egyébként a magyar királyt és a Targaryen uralkodót is saját, fiatalkorú unokaöccse követte a trónon.
A vadkan
Ismét egy ismerős motívum a magyar történelemből. A Trónok harcában az igencsak iszákos Robert Baratheon királyt támadta meg a vadállat egy vadászat során, a magyar történelemből viszont idecitálhatjuk Szent István (1001-1038) király fiának, Szent Imre hercegnek tragikus halálát vagy a török ellen küzdő Zrínyi Miklóst is.
Varsafa – Világfa
George R. R. Martin rendkívül részletesen mesél az úgynevezett varsafákról. Ennek alapján elmondható, a fák gyökerei az egész világot behálózzák, összeköttetésben vannak egymással. Ez a motívum, s persze az ezzel járó alakváltások vélhetően a skandináv mitológiából származnak, de a magyar mondavilágban, népművészetben is létezik egy úgynevezett világfa. A magyar hitvilág szerint – akárcsak a Trónok harcában – csak egy speciális adottságokkal bíró ember, táltos vagy sámán tudja ezt az „erőt” használni. Ezt erősíti az is, hogy a lebénult Bran Starknak is van egy a táltosoknál, a sámánoknál létező külső jegy a testén: ez a hatodik ujj.
Az alulról jött kincstárnok
Petyr Baelish sokáig az egyik legrafináltabb karakter volt a Trónok harcában. Éppúgy, mint a magyar történelemben Ozorai Pipó, Ernuszt János és Szerencsés Imre. Az alulról jövő, ambiciózus self-made man karaktere tehát nem új keletű.
A Vörös Nász, avagy az aversai lakoma
A Vörös Nász az egyik legismertebb momentuma a könyvsorozata. A Frey család, visszaélve a vendégjoggal, lemészárolta az északi nemeseket, köztük Észak Királyát, Robb Starkot. George R. R. Martin az ihletet eredetileg a skót történelemből, az 1440-es Black Dinnerből merítette. Ám a skót mészárláshoz igencsak hasonló esemény történt I. Nagy Lajos (1342-1382) király uralkodása idején Itáliában. A magyar király a nápolyi hadjárat során sikeresen elűzte az öccse meggyilkolásáért felelős Nápolyi Johannát. Az itáliai előkelők, köztük Durazzói Károly és Tarantói Lajos is behódoltak a magyar uralkodónak, aki megkérte őket, hogy a testvéreiket, Durazzói Lajost és Tarantói Fülöpöt is győzzék meg erről. Végül mindannyian összegyűltek Aversa várában – azért, hogy megadják magukat. Lajos király itt lakomát rendezett, amin eleinte minden jól ment, ám az egyik pillanatban a magyar uralkodó a nápolyiakra zúdította az öccse halálával kapcsolatos vádakat. S a nápolyiak hiába tiltakoztak, nem volt menekvésük: Durazzói Károlyt lefejezték, testvérét és Tarantói Fülöpöt pedig fogságba ejtették.
Halál az árnyékszékben
Kellemetlen pillanatban érte a halál a mágnás Tywin Lanninstert, akit saját fia, a halálra ítélt Tyrion Lanninster ölt meg. A magyar történelemben is történt egy hasonló eset. Egy magyar királlyal, Vencellel (1301-1305) végeztek az árnyékszéken. De van egy másik magyar történet is, amelyben szintén szerepel az árnyékszék meg egy nyílvessző is. Anonymus jegyezte le, hogy a magyarok észak-itáliai hadjárataik során Lombardiában támadtak meg egy várat, amelyet egy bizonyos Waldo gróf birtokolt. A testvére, István a vár falánál lévő helyiséghez vonult, hogy könnyítsen magán, ám ezt a magyarok észrevették, és egy nyílvesszőt röpítettek a mit sem sejtő férfi ülepébe. A seb végzetesnek bizonyult. A történet szépséghibája csupán annyi, hogy az eredeti történet lejegyzője Regino volt, aki azonban nem a magyarokhoz kötötte ezt az esetet. Az, hogy a magyarok lőtték volna meg Istvánt, az már Anonymus költése lehet.