888.hu: Október 23-a alkalmából egy megható videót készítettél nekünk, magyaroknak, melyről mi is beszámoltunk. Nyugodtan nevezhetjük kuriózumnak, hogy egy lengyel lány magyar nyelven vág bele a vloggerkedésbe. Mi volt a célod, amikor elkezdted?

Olga Groszek: A Varsói Egyetemen magyar filológia szakot hallgattam és nagyon szerettem. Úgy éreztem, hogy egyre jobb a magyar nyelvkészségem, melynek köszönhetően egy ösztöndíjat is elnyertem a budapesti Balassi Intézetnél, de egészségügyi problémák miatt végül félbe kellett szakítanom a tanulmányaimat. Szép lassan azonban minden megváltozott, és bár a tanulmányaimat egyelőre szüneteltetem, azóta elkezdtem dolgozni a legjobb lengyel agytrösztnél, a Republikanska Alapítványnál. Mivel más dolgokra kellett fókuszálnom, észrevettem, hogy kezdem elfelejteni a magyar nyelvet. Azon gondolkoztam, miképp tudnám továbbra is gyakorolni a magyart, egyúttal pedig tenni is akartam valamit azért, hogy erősödjön a lengyel-magyar barátság. Sok YouTube-csatornát követtem, és úgy döntöttem, én is elindítok egyet. Örülök neki, hogy egyre többen követik a csatornámat, amit szeretnék tovább fejleszteni, ebben a Waclaw Felczak Alapítványtól kapott ösztöndíj is a segítségemre lesz. Az a célom, hogy megismertessem Lengyelországot a magyarokkal, hogy bátorítsam őket, látogassanak el a hazánkba.

888.hu: Hogyan jött az elhatározás, hogy megtanuld ezt a nehéz nyelvet? Miért épp a magyar?

Olga: Miután befejeztem a középiskolát, ötletem sem volt, hogy milyen szakon folytassam a tanulmányaimat. Angol és spanyol nyelvből is érettségi vizsgát tettem, és mivel mindig is szerettem a nyelveket, azon gondolkodtam, hogy talán valami olyan szakot kellene választanom, amely a spanyol nyelvterülettel kapcsolatos. Ez végül meghiúsult, azonban a Varsói Egyetem nyílt napján találkoztam néhány lánnyal, akik magyar filológiát hallgattak, és annyira szenvedélyesen beszéltek a tanulmányaikról, hogy a hozzáállásuk, a lelkesedésük meggyőzött arról, hogy ezt a szakot válasszam.

Úgy voltam vele, hogy megpróbálom, és ha mégse tetszene, még mindig belevághatok egy másik kurzusba a következő évben. Az igazat megvallva, semmit sem tudtam Magyarországról, amikor elkezdtem a tanulmányaimat; azt sem tudtam, hogyan kell magyarul „jó reggelt” kívánni. Mindössze két magyarról hallottam addig: Orbán Viktorról és Molnár Ferencről. Gyorsan beleszerettem ugyanakkor a magyar nyelvbe, a magyar irodalomba, az ország történelmébe és kultúrájába.

888.hu: Ha jól tudom, nem az említett YouTube-csatorna az egyetlen tevékenységed, ami Magyarországgal kapcsolatos.

Olga: Így van. Néhány évvel ezelőtt elindítottunk egy online magazint a szaktársaimmal, mely Magyarországgal foglalkozik. A portálnak a „Magyazyn” nevet adtuk, melyet nyugodtan mondhatom: Magyarország szerelmesei szerkesztenek. Több mint 50 ember ír cikkeket a felületünkre, köztük egyetemi hallgatók, kutatók, fordítók, magyarországi idegenvezetők és átlagos emberek, akik csak szimplán szeretik Magyarországot. Érdemes megemlíteni, hogy ezzel projekttel semennyi pénzt nem keresünk; bárki aki cikket ír, azért teszi, mert szeret mindent, ami Magyarországgal kapcsolatos – és meg akarja osztani a tudását, az élményeit az országról a lengyel emberekkel. Mindemellett ebben az évben lehetőséget kaptam, hogy két fejezetet írhassak egy terjedelmes albumba, mely az évszázados lengyel-magyar kapcsolatokról szól. Nemrég egy díjat is nyertem ebben a tematikában, és egy filmet fogok készíteni a lengyel-magyar barátságról. Igyekszem minden lehetőséget megragadni, mely Magyarországhoz fűződik.

888.hu: Milyen benyomások értek Magyarországról és a magyar emberekről, amikor itt jártál?

Olga: Néhány alkalommal volt szerencsém Magyarországon járni. A barátaimmal például egy hónapot töltöttem az országban, dolgoztam Budapesten, majd igyekeztük bejárni az országot a Couchsurfing-oldalak segítségével. Erről az őrült utazásról egy videót is készítettem. Fantasztikus volt ez az egy hónap Magyarországon, nagyon sok olyan emberrel találkoztunk, akik rendkívül kedvesek voltak velünk, és ez is megerősített abban, hogy még többet tanuljak az országról. Mindig nagyszerűen érzem magam, amikor Magyarországon járok. Csak jó benyomások értek, gyakorlatilag mindenki kedves volt velem, különösen amikor megtudták, hogy lengyel vagyok és magyarul tanulok. Vannak olyan dolgok, amik megleptek, mert eltérőek Lengyelországhoz képest (ezekről szintén készítettem videót). Összességében elmondhatom, hogy nagyon sok mindent szeretek Magyarországban, úgy érzem, nagyon hasonlóak vagyunk egymáshoz.

888.hu: Ma ünnepeljük a lengyel-magyar barátságot. Mit jelent számodra ez a nap, és miért tartod fontosnak?

Olga: Ez a nap nagyon fontos számomra. Nehéz lenne két másik olyan országot találni, amelyek között ilyen hosszú ideje ennyire jó kapcsolatok lennének, mint amik Lengyelország és Magyarország között megvannak. Elég csak megemlíteni az 1848-49-es szabadságharcot és forradalmat, melyet néhány nappal ezelőtt ünnepeltünk. De ott van például a varsói csata, melynek idején óriási segítséget nyújtottak a magyarok, vagy éppen az 1956-os forradalom, amikor a lengyel emberek támogatták a magyarokat. Ez egy szimbolikus nap, melynek révén tovább ápolhatjuk ezt az értékes barátságot.

888.hu: Hogyan vélekednek az emberek Lengyelországban a magyarokról és a közös barátságunkról?

Olga: A lengyelek szeretik Magyarországot (és különösen a magyar ételeket!), szeretnek kikapcsolódni, időt tölteni Magyarországon. Itt mindenki ismeri azt a kifejezést, hogy „lengyel, magyar – két jó barát”. De őszintén szólva, néha úgy érzem, hogy annak ellenére, hogy szeretik Magyarországot, keveset tudnak például a magyar történelemről és a magyar kultúráról. Biztos vagyok benne, hogy a magyarok is szeretnének többet megtudni Lengyelországról, így mindenkit bátorítok, hogy látogasson el Lengyelországba, hogy saját tapasztalatot szerezzen a hazámról. Úgy gondolom, hogy ez az interjú is egy újabb lépése annak, hogy tovább népszerűsítsük a lengyel-magyar barátságot. Egyfajta missziómnak érzem, hogy megismertessem a lengyeleket Magyarországgal és a magyarokat Lengyelországgal.