Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke, Tony Blair titokban tanácsokat adhatott a Brexit „kisiklatása” ügyében a francia államfőnek, Emmanuel Macronnak – írta vasárnap az angol sajtó párizsi forrásokra hivatkozva. A baloldali politikus igencsak Brüsszel-párti, s ezt nem is veti véka alá.

A 2016-os Brexit-népszavazás előtt is a bennmaradás mellett kampányolt, a voksolás óta pedig mindent megtesz annak érdekében – Blair többek között új referendum kiírását is javasolja –, hogy Nagy-Britanniát az Európai Unióban tartsa. Most pedig arra derült fény, hogy a bevándorláspárti erők egyik vezéralakjával, Emmanuel Macronnal egyeztetett. Gyurcsány Ferenc kedvenc politikusa állítólag azt tanácsolta a francia elnöknek:

Brüsszel ne adjon semmilyen engedményt a londoni kormánynak, gyakoroljon nyomást, így a brit törvényhozás elbizonytalanodik, s el fogják fogadni a Nagy-Britannia és az EU között fennálló vámunió megtartását.

Blairt a vasárnapi Telegraph-cikk miatt ismét kikezdték. Jogosan. Peter Bone Brexit-párti politikus például úgy fogalmazott:

Mások pedig felvetették: Tony Blair zéró felhatalmazással, végez aknamunkát, mivel nemcsak tagállami vezetőkkel, hanem az Európai Bizottság (EB) elnökével, Jean-Claude Junckerrel is egyeztetett a közelmúltban a Brexit meghekkeléséről.

Theresa May brit kormányfő 2017. március 29-én jelentette be a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

A kilépési folyamat elvileg két év, vagyis most, március 29-én meg kellene, hogy történjen az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése. Jelen állás szerint arra van a legnagyobb esély, hogy megállapodás nélkül menjen végbe a Brexit, ugyanakkor a március 29-i határidő meghosszabbítására is van lehetőség, ehhez azonban az EU-tagállamok hozzájárulása, illetve a britek törvénymódosítása is szükséges. A londoni alsóház a januárban tartott első szavazáson 230 fős többséggel elvetette az EU-val novemberben elért megállapodást a Brexit feltételrendszeréről, elsősorban az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozását célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt.

A backstop-záradék alapján, ha a kilépés után tervezett 21 hónapos átmeneti időszak végéig sem sikerülne az EU-val olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely önmagában szükségtelenné teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán (amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz), az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig érvényben maradnának az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is.

Megállapodás nélkül viszont átmeneti időszak sincs.

A kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban nem hajlandó elfogadni, hogy a backstop-záradék érvényesítése esetén (mivel nincs meghatározott alkalmazási határidő) az Egyesült Királyság végérvényesen vámunióban maradhatna az EU-val.