Orbán: a keresztény kultúra és a migráció ügyében nincs kompromisszum
2019.03.08. 08:18
Isten éltesse a magyar nőket, köszönjük szépen mindazt, amit értünk tettek!"
– kezdte beszédét a kormányfő a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban.
Orbán szerint Európa hatalmas átalakuláson megy keresztül, megváltoztatta az életünket a migráció és a bevándorlás, és ez vált a politika legfontosabb kérdésévé is. A hagyományos politikai törésvonalakat „átmetszette” egy új frontvonal. Ugyanez a frontvonal megjelent az Európai Néppárton (EPP) belül is. Orbán szerint az történt a héten (lásd: EPP és a Fidesz közötti vita), hogy azok támadták meg a magyar kormánypártot, akik támogatják a migrációt. Mindezt azért, mert a legfontosabb kérdésben mást képvisel a Fidesz, mint a bevándorláspárti erők.
Mi vagyunk az első ország, amely bebizonyította, hogy a migrációt meg lehet állítani"
– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az ország mérete és adottságai nem indokolnák, hogy ilyen heves támadásokat intézzenek ellene, vagyis egyértelműen a bevándorlás áll a háttérben.
Nekünk több lehetőségünk is van, Néppárton belül vagy azon kívül"
– mondta Orbán, utalva az EPP-vel való konfliktusra.
Kifejtette ugyanakkor: a vita döntő eleme az az, hogy a magyar kormánypártokat a magyar választók kijelölték. Friss mandátumuk van. A választás révén a magyarok elmondták, hogy a keresztény kultúra érték, a migráció ügyében pedig nincs kompromisszum. A miniszterelnök elmondta: az elmúlt héten égtek a vonalak, tárgyalt többek között Jean-Claude Junckerrel és Manfred Weberrel is, de több prominens európai jobboldali politikussal is megbeszélést folytatott. Vasárnap ugyanakkor Lengyelországba utazik, ahol egy NATO-tagságról tartott rendezvény lesz.
Ha úgy alakul, hogy nekünk valami új dolgot kell indítanunk Európában, és lehet, hogy ennek a vitának ez lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a Néppártban van, hanem azon kívül – bár én inkább a Néppárt átalakítását, megreformálását szeretném elérni, például hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is, de ha erre nem lesz lehetőség –, akkor nyilván az első hely, ahol tárgyalni fogunk, az Lengyelország"
– mondta a miniszterelnök.
Orbán a Die Welt című német lapban megfogalmazott javaslata (ti. az Európai Bizottságtól el kell venni azokat a hatásköröket, melyek a határvédelmet és a migrációt érintik) kapcsán elmondta: "a józan ész mondatta velem", európai tanácskozások folyamán fogalmazódott meg benne, s nemcsak a német olvasók, hanem több európai politikus, többek között Nicolas Sarkozy is támogatja az ötletét.
Orbán kifejtette: bár egy darab Európa szót használunk, mégis három fogalmat értünk ezalatt: az EU-tagállamokat, az eurózónát és a schengeni övezetet. A bevándorlás kapcsán az Európai Bizottság (EB) már 2010 és 2014 között is bebizonyította, hogy nem tud mit kezdeni a helyzettel. S ha négy év nem volt elég erre, akkor hat meg hét esztendő sem lesz elég, ezért Orbán szerint „vegyük vissza” ezt, s a belügyminisztereknek adjunk jogokat, hogy közös döntéseket tudjanak hozni – többek között a határvédelem ügyében.
Jobb helyen lenne az ügy a belügyminiszterek kezében, mint a bizottságéban"
– fogalmazott a kormányfő, aki szerint teljesen egyértelmű, hogy ha ez a változtatás már korábban megtörtént volna, akkor
Európa biztonságosabb, védettebb lenne, mint ma."
A miniszterelnök reagált Dimitrisz Avramopulosz bevándorláspárti uniós biztos azon kijelentésére is, mely szerint elmúlt a migrációs veszély. Orbán szerint „a migráció nem egy pattanás, ami elmúlik, ez egy történelmi jelenség”. A világban háborúk vannak, éghajlatváltozás zajlik, csökkennek a vízkészletek, s az Európai Unió közelében fekvő államokban nincs akkora fejlődés, amely leküzdi ezeket a kihívásokat, ott tartja a népességet. Ezért milliószámra lesznek olyanok, akik el fogják hagyni ezeket az országokat – érvelt a kormányfő.
Szerinte „folyamatosan észnél kell lennünk, mert ez fogja meghatározni a jövőnket”, „mindig tudatában kell lenni, hogy óriási embertömegek készülődnek Európa felé”, s ezért „nem szabad becsukni a szemünket, mert úgy járunk, mint Nyugat-Európa”.
Hangsúlyozta:
Túl kell lenni a félelmeinken, mert egy történelmi folyamat részei vagyunk, amire reflektálnunk kell.”
A magyar családvédelmi akcióterv kritikusaira reagálva Orbán kifejtette: „Európa ma az üres bölcsők kontinense”, s míg Nyugat-Európában azt vallják: minden darab-darab alapon megy, hozzunk be migránsokat, addig a magyarok „nem akarnak kevert társadalmakat”.
Orbán szerint „van az életnek természetes normális rendje”, ezt próbáljuk megvédeni, a provokatív kisebbség véleményét meg kell hallgatni, de
le is kell rázni azokat, mint amikor a kutya szokta a vizet.”
A miniszterelnök szerint „az a nemzet, amely nem képes saját maga fenntartására, az joggal vékonyodik el, tűnik el a süllyesztőben”, hazánknak viszont az a nagy szerencséje, hogy a magyar fiatalok igenis akarnak szülni. Problémák azonban vannak – szép számmal.
Orbán ennek kapcsán elmondta: a kormány azon van, hogy felderítse: mi az akadály? Ezeket először azonosítani kell, utána el kell tüntetni őket. S utána könnyebben választhatnak a fiatalok: akarnak-e családokat vagy nem. A kormány csupán egy lehetőséget kínál fel – tette hozzá.
A kormányfő beszélt a családvédelmi akcióterv konkrét intézkedéseiről, elmondta, hogy az évértékelőn felsorolt hétpontos csomagból 4 pont már idén nyártól elindul, folyamatosan zajlik a bölcsődei ellátás bővítése, két pont azonban (a nagyszülői gyed és az szja-mentesség) 2020-tól léphet érvénybe.
Az interjúban szóba került még a falusi csok is, melynek kapcsán Orbán elmondta: „olyan kormánya van Magyarországnak, amiben elég sokan vagyunk falusi fickók”, ezért sem „dughatjuk homokba a fejünk”. A miniszterelnök szerint a falusi életminőséggel vannak gondok, meg kell állítani a népességfogyást, rendbe kell hozni a falvakat. Ezért először a leveszélyeztetettebb magyar községeket próbálja fejleszteni a magyar kormány.