Az igazgatóhelyettes elmondta, ez annak tükrében nagyon soknak számít, hogy egy évvel korábban – a teljes esztendőben – nem érte el az ezer főt az országba érkezők száma.

– tette hozzá.

Bosznia mindeközben a hétvégén bejelentette, visszafogadja az Iszlám Állam oldalán harcoló dzsihadistákat. Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter vasárnap a Vecernji List című horvát napilapnak adott interjújában elmondta, várják vissza azokat, akik a balkáni államot Szíriára cserélték. Közölte, hogy egyelőre tíz dzsihadistáról tárgyalnak, akik közül kettő biztosan bosznia-hercegovinai állampolgár. Egyikük a 24 éves Velika Kladusa-i Ibro Cufurovic a boszniai radikális iszlamisták vezetőjének dolgozott, akit korábban elítéltek terrorizmusért, mert fiatal harcosokat toborzott a szíriai harctérre. Cufurovic 2013-ban szökött Szíriába és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el. 

Mektic megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint 300 olyan boszniai állampolgárról tudnak, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint félszázan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak.

A tárcavezető hangoztatta, hogy vizsgálják a dzsihadista feleségek és özvegyek hazatérésének lehetőségét is. Nemrég egy 22 éves szarajevói nő levélben fordult a bosznia-hercegovinai hatóságokhoz, azt kérve, hogy két másik nőtársával és kiskorú gyermekeikkel együtt hazatérhessenek Boszniába.

Zeljko Cvrtila, horvát biztonsági szakértő szerint Bosznia nyugati nyomásra a dzsihadisták befogadó helyévé is válhat. A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből.