Azaz nikábot és burkát sem szabad hordani. A törvényt még 2018 májusában szavazta meg a dán parlament. Természetesen a Soros-féle Amnesty International európai igazgatója egyből elkezdett sivalkodni a döntés miatt, azon lovagoltak, hogy szerintük az új törvény negatívan érinti azokat a muszlim nőket, akik maguktól szeretnének nikábot vagy burkát viselni, és sérti a vallási önkifejezéshez fűződő jogukat.

Egy 2010-ben készült jelentés kétszázra becsülte azoknak a nőknek a számát az 5,7 millió lakosú Dániában, akik az arcukat teljesen eltakaró kendőt viselnek.

Az első alkalommal kiszabható bírság ezer korona, azaz 43 ezer forint, de a többszöri szabálysértők akár 10 ezer koronás, körülbelül 430 ezer forint pénzbírsággal vagy hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. Továbbá, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít az arca elfedésére, arra pénzbírságot, de akár két év börtönbüntetést is kiszabhatnak.

A törvény életbe lépése óta eltelt fél év alatt 105 ember követett el szabálysértést, de közülük csak 12 személyt bírságoltak meg. Ez azt jelenti, hogy kb. kéthetente megbírságoltak egy embert az úgynevezett burkatörvény miatt.

Egy algériai üzletember, a politikai aktivistaként tevékenykedő Rasíd Nekkáz felajánlotta, hogy átvállalja a dán burkatörvény miatt kiszabott bírságok kifizetését.

Hasonló tilalom van érvényben Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban is. Nekkáz a korábbiakban ezért már más európai országokban, a többi közt Belgiumban és Franciaországban is fizetett be a hasonló tiltásokból fakadó bírságokat.