A Migrációkutató Intézet elemzése arra világított rá, hogy az iszlámra kihegyezett pénzügyi szolgáltatások jelenleg mintegy 2,5 milliárd fontnyi tőkével rendelkeznek, és ez a tőkefelhalmozódás bizony egyre tovább nő. Ahhoz azonban, hogy ez működjön Európában, muszlim közösségre van szükség, mégpedig olyan méretűre, amely tartós fogyasztói bázist jelent.

Az iszlám pénzügyi és egyéb termékeinek megjelenését a piacon nyugat-európai országok egy része – mint például Nagy-Britannia – lelkesen, más részük vonakodva – Németország és Franciaország –, de elfogadta. Nagy-Britannia álláspontja abból a meggyőződésből gyökerezik, hogy az iszlám finanszírozása hatalmas beruházásokat, fogyasztást és nemzetközi piacokat jelent.

Miután a nyugati országokban megjelenő iszlám bank a helyi piacba fektet be, vonzza
a muszlim országok ügyfeleit. A szigetországban öt, engedéllyel rendelkező, teljesen saríakompatibilis (az iszlám vallásjogi szabályozás szerint működő) bank működik, míg több mint 20 olyan bank van, amely valamilyen iszlám pénzügyi terméket is kínál. Az iszlám gazdasági alapítványok tőkéje több mint 500 millió font, a kamat nélküli kötvények összértéke pedig 35 milliárd font.

Az iszlám közösség, az iszlám bank és a helyi üzlet közötti kapcsolat tovább illusztrálható Németország példáján keresztül, ahol az Al Baraka Turk, az Al Baraka Banking Group török leányvállalata, Európában elsőként elindított egy digitális iszlám banki szolgáltatást a berlini székhelyű Fintech Solaris Bank AG-vel együttműködésben.

Ezt a saríakompatibilis szolgáltatást – amelyhez olyan nem banki szolgáltatások is
kapcsolódnak, mint például az imaidő-emlékeztetők – 5 millió muszlim használja
Németországban.

A halal – azaz az iszlám vallásjogi előírásoknak megfelelő – termékek globális piacának
forgalma 2025-re várhatóan eléri a 739,59 milliárd dollárt a Grand View Research Inc.
jelentése szerint. A halal termékek legfőbb előállítói és exportőrei az Egyesült Államok,
Brazília, Hollandia, Kína és Németország. A halal élelmiszerek legnagyobb globális
előállítója a Nestlé (Svájc), amely évente több mint 3 milliárd dollárnyi terméket
értékesít iszlám országokban.

A franciaországi halal élelmiszerpiac források szerint 5,5 milliárd eurót tett ki
2010-ben. Évente 400 000 tonna halal húst értékesítettek, s a különböző agrárgazdaság vállalkozások, mint például Socopa, Doux, Duc, Soviba vagy Charal, létrehozták halal
részlegüket. A kereslet így évente 10–15 százalékkal nő.

A holland halal piacot 2013-ban 2,7 milliárd euróra becsülték. A vezető cég a Pure
Ingredients, egy holland vállalkozás, amely fagyasztott halal élelmiszerekre és
snackekre specializálódott. A vállalkozást Wout van Eeuwijk kereskedő és
szupermarket-tulajdonos hozta létre 1993-ban Mekkafoods néven. A céget 2014-ben
átnevezték Pure Ingredientsre, Hollandiában, Németországban, Belgiumban és
Franciaország egyes részein több mint 30 fagyasztott terméket kínál.

A fogyasztók 50 százaléka nem muszlim, akiket az alacsony ár és a kínálat vonz.

A Global Islamic Economy 2016/17 becslése szerint a muszlimok részéről a ruházatra
fordított kiadások 2021-ig elérik a 368 milliárd dollárt. A folyamatosan növekvő
keresletet a nagy márkák mellett kisebb európai divatcégek, mint például a Gulshaan
(Franciaország), az Al Mara Scarf (Németország), és az Under-Rapt (Egyesült
Királyság) is megcélozták.

A nagy márkák közül a Nike 2017 végén jelentette meg „Pro-Hijab” kollekcióját. A DKNY, a Zara, az Oscar de la Renta, a Dolce&Gabbana, a Jenny Packham és a Mango szintén részesedni kívántak a bővülő muszlim keresletből. A muszlim nők számára tervezett kollekcióikat először a ramadán hónapjára időzítve dobták piacra, s ezeket olyan viszonteladók, mint például a Net-a-Porter és az UNIQLO is elkezdték értékesíteni.

A kínálatot később állandósították, és az év más időszakaiban is új kollekciókkal jelentkeztek. A saríakompatibilis ruházatot később átcímkézték, s a „szerény elegancia divatja” néven igyekeznek megszólítani nem muszlim európai hölgyeket is.

Az iszlám pénzügyet, az élelmiszer- és divatipart a vallásjog szabályozza, mert a
gazdaság, a pénzügy és az öltözködés a saría részét képezi. A nyugat-európai országok azonban nem félnek attól, hogy engedélyezzék és profitáljanak ezekből az ágazatokból.

A saríakompatibilis árucikkekből és szolgáltatásokból profitáló cégek számára a társadalmi kohézió felbomlása nem jelent visszatartó erőt. A növekvő profitszerzést pedig csak a folyamatos migráció garantálja.