A tárcavezető New Yorkban részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának tanácskozásán, amelyen az éghajlattal összefüggő katasztrófák nemzetközi békére és biztonságra gyakorolt hatásainak kezeléséről egyeztetnek.

Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta: felszólalásában kifejti, hogy a világban a vízhiány, az óceánok emelkedő vízszintje, az elsivatagosodás, a mezőgazdasági termőterületek csökkenő hozama, valamint az egyes térségekben tapasztalható demográfiai robbanás újabb tömeges illegális migrációs folyamatok elindulásához vezet. Az elkövetkező időben erősödni fognak a kontinenseken átívelő migrációs hullámok.

Az előrejelzések szerint 2050-ig mintegy 200 millió ember lesz úton különböző környezeti okok miatt. Európába 2015-2017 között összesen 3,3 millió illegális migráns érkezett, 90 százalékuk 34 országból jött, ahol a következő tíz évben 640 millióval nő a lakosságszám – magyarázta.

A külügyminiszter kiemelte: ezért "óriási hibát követnek el azok a nemzetközi intézmények, amelyek a migrációs folyamatokat inspiráló" döntéseket hoznak és ilyen dokumentumokat fogadnak el. Ezért jelent hatalmas kockázatot a világ számára az ENSZ globális migrációs csomagja, amely a migrációt emberi jogként fogja fel, és amely minden ország esetében megállapítja, hogy biztosan kiinduló pontja, tranzitországa vagy célországa lesz a migrációnak.

A tárcavezető szerint a környezeti folyamatokból és a demográfiai robbanásokból fakadóan a migrációs hullámok esélye folyamatosan nő, ezért fontos, hogy a nemzetközi közösség a migrációs hullámok biztatása helyett arra koncentráljon, hogyan lehet ezeknek elejét venni. Ezért kell minden migrációt kiváltó okot kezelni, legyenek azok biztonsági, politikai, gazdasági vagy környezeti okok – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ezért nagy hiba "a brüsszeli migrációs politika, amely kvótákat irányoz elő, és ezzel újabb folyamatok megindulásához vezet", valamint ezért követett el óriási hibát az ENSZ, amely a migrációs csomaggal szintén újabb migrációs hullámoknak adott biztatást.

Mint mondta, ezek a dokumentumok és ez a politika semmibe veszik azoknak az országoknak a jogát, amelyek sem kiinduló-, sem tranzit-, sem pedig célországai nem akarnak lenni a migrációnak. Márpedig Magyarország egyik sem akar lenni, és "elvárjuk, hogy a nemzetközi közösség ezt a jogunkat tiszteletben tartsa" – jelentette ki a külügyminiszter.