A közvélemény-kutatás eredménye megerősíti a korábbi, hasonló tárgyú magyarországi felmérések eredményeit, melyek mind azt mutatják, hogy a magyar társadalom elutasítja a migránsok tömeges, ellenőrizetlen beáramlását.

A megkérdezettek többsége – 76 százalékuk – összességében arra számít, hogy a következő évtizedben tömegesen érkeznek majd migránsok Afrikából az európai kontinensre. Csupán minden tizedik válaszadó nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem tart ettől. Az afrikai demográfiai robbanás, a gazdasági ellehetetlenülés, a munkahelyek hiánya, a klímaváltozás nyomán romló környezeti feltételek mind abba az irányba mutatnak, hogy a következő években egyre többen dönthetnek úgy a fekete kontinensen, hogy útnak indulnak Európa felé. Erre utal a Gallup 2018 decemberében publikált globális felmérésének eredménye is, mely szerint a szubszaharai régió felnőtt lakosságának harmada elhagyná hazáját, ha erre lehetősége nyílna. De megemlíthető még az észak-afrikai országokban tapasztalt magas munkanélküliség a fiatalok körében, amely szintén stabil migrációs potenciált jelent. Mindezek alapján a magyar társadalom aggályai megalapozottnak tekinthetők.

A közvélemény-kutatás alapján a magyarok mintegy kétharmada, 66 százalékuk szerint a legtöbben egyértelműen gazdasági okokból érkeznek az Európai Unióba, és csak tízből hárman, azaz a válaszadók 29 százaléka véli úgy, hogy menedéket keresnek, mert nincsenek biztonságban saját hazájukban. Az elmúlt évek származási országokra vonatkozó statisztikáit vizsgálva kijelenthető, hogy a legtöbben nem üldöztetés elől menekülnek, hanem egyértelműen gazdasági motivációk vezérlik. Ezt tükrözik a különböző tagállami elismerési ráták is, melyek alapján az érkezők többsége semmilyen nemzetközi védelmi státuszban nem részesül a fogadó országokban.

A magyar társadalom reálisan ítéli meg a jelenleg Európát célzó migráció gazdasági következményeit. A válaszadók elsöprő többsége – 87 százaléka – szerint az érkezők inkább terhet jelentenek az EU gazdasága számára, és csupán a megkérdezettek 8 százaléka válaszolt úgy, hogy erősítik azt. A különböző tagállami kutatások alapján a 2015 óta érkezettek iskolai végzettsége, nyelvtudása és munkatapasztalata messze elmarad a korábbi várakozásoktól, így foglalkoztathatóságuk rendkívül nehézkesen, lassan halad, és nettó értelemben komoly terhet rónak a nemzeti költségvetésekre, miközben a gazdasági növekedést sem segítik érdemben.

A megkérdezettek döntő többsége – 86 százaléka – szerint az EU-t és Magyarországot célzó, a kontinensen kívülről történő bevándorlás inkább a kulturális konfliktusok esélyét növelné, és nem az ország kulturális sokszínűségét. Utóbbit csupán a válaszadók 9 százaléka jelölte meg. A döntően muszlim hátterű bevándorlók integrációja az elmúlt évtizedekben komoly problémákat okozott Nyugat-Európában a jelentős kulturális-vallási szakadék nyomán. A marginalizálódás, az alacsonyabb munkaerő-piaci aktivitás, a bevándorlók földrajzi koncentrációja jelentősen megnöveli az esélyét az úgynevezett párhuzamos társadalmak kialakulásának, amelyek rendkívüli kockázatokat – például növekvő bűnözést – jelentenek a fogadó országokban.

A társadalom többsége – 72 százaléka – összességében elégedett a Magyar Kormány tevékenységével az illegális bevándorlás visszaszorítása kapcsán. A válaszadók közel fele – 46 százaléka – kifejezetten támogatóan nyilatkozott, miközben csupán tízből hárman – 28 százalék – fejezték ki valamilyen szintű nemtetszésüket. A válaszarány a szigorú bevándorláspolitika kimagasló támogatottságát mutatja, amely alapján

A felmérés során arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mit gondolnak az EU szakpolitikai lépéseiről. A kapott válaszok összhangban állnak a fent bemutatott eredményekkel: a megkérdezettek 78 százaléka elégedetlen összességében azzal, ahogy az EU az illegális bevándorlást kezeli. A válaszadók mintegy fele – 46 százaléka – egyáltalán nem elégedett, miközben mindössze 18 százaléka számolt be arról, hogy valamennyire elégedett az Európai Unió válságkezelési tevékenységével.

A fentiekkel összhangban a magyarok többsége – 67 százaléka – úgy véli, hogy a migrációs válságot a kelet-közép-európai országok kezelik jobban, míg a brüsszeli intézkedéseket csupán 21 százaléka tartja célravezetőbbnek.

Ezt az magyarázhatja, hogy

Ezzel összefüggésben aligha meglepő, hogy egy másik kérdésre adott válaszok szerint az Európai Uniónak hatékonyabban kellene védenie a határokat – 93 százalék vélekedett így –, miközben tízből nyolcan – a válaszadók 81 százaléka – elutasítják a menedékkérők szétosztását előirányzó, úgynevezett kvótarendszerre vonatkozó tervet.