Brüsszel mottója: még többet abból, ami nem mûködik
2019.01.14. 14:01
Ha az Európai Unió egy részvény lenne, akkor már régen el kellett volna adnia”
– írja publicisztikájában Bruno Bandulet német újságíró a Junge Freiheit hasábjain.
A szerző szerint az Európai Unió nemcsak a világpolitikai, hanem a gazdasági dimenzióban is hanyatlásnak indult, az eurózóna 20 évvel az Európai Központi Bank általi hatalomátvétel óta kilátások nélküli, stagnáló állapotban van – még akkor is, ha jelentős különbségek vannak a nemzetek között.
Franciaországban például a feldolgozóipari termelés 2017 óta kilenc százalékkal csökkent, ugyanez Olaszországban 17 százalékkal, míg Németországban kilenc százalékkal nőtt. Egy össze nem illő gazdasági blokk, amelybe bele van kényszerítve mindaz, ami teljesen eltérő – állítja Bandulet, majd hozzáteszi:
A 2000-es lisszaboni stratégia azzal az ígérettel, hogy az EU-t a világ »legversenyképesebb« gazdasági terévé teszi, sajnálatos módon kudarcot vallott.”
A Junge Freiheit szerzője szerint azonban a brüsszeli irányító apparátus ennek ellenére a következő mottóval válaszol a gazdasági és világpolitikai hanyatlásra:
többre van szükségünk abból, ami nem működött: több összehangolás, több újraelosztás, több centralizáció.”
Bruno Bandulet úgy véli, hogy – német szemszögből – óriási változások mennek végbe az unión belül, hiszen a britek kilépésével az „északi blokk” elveszíti az Európai Tanácsban a vétójogát, melyhez legalább négy államra és az EU lakosságának 35 százalékára van szükség. Németország így a jövőben csak a szavazatok 30 százalékára számíthat, míg a déli államoknak 43 százaléka lesz.
Berlinben nincs jele az európai hanyatlás elleni stratégiának vagy tervnek. Angela Merkel kancellár már 2016-ban sem tett semmit a brit reformigények kielégítése érdekében – írja a német újságíró, majd kijelenti:
A Brexittel kapcsolatban egyébként ő (Merkel) a fő bűnös, a határok 2015-ös megnyitása miatt is, ami Angliában rettegést okozott.”
Bandulet szerint komoly hiba továbbá, hogy a német politikát egyoldalúan Franciaországra irányították, míg a közép- és kelet-európaiakat másodosztályú EU-s tagként kezelték.
A brüsszeli hatalmi kartell félrekormányzása
Az újságíró a publicisztikáját azzal a gondolattal zárja, hogy a jövőbeni történészek feladata lesz annak megítélése, hogy a Brexit az Európai Unió összeomlásának kezdetét, a római kormányváltás pedig az euróövezet végét jelzi-e. Bandulet felidézi Barbara Tuchman amerikai történész írását, aki szerint a „félrekormányzásnak” négy fajtája létezik: a zsarnokság, az önteltség, az inkompetencia és a butaság.
Az EU hatalmi kartelljének sikerült az a trükk, hogy a félrekormányzás rögtön három fajtáját is kombinálják egymással”
– szögezi le gúnyosan írása legvégén.