Brüsszel megint a pénzzel zsarolna
Bokor Gábor
2019.01.07. 09:30
Az Európai Parlament jövõ szerdán tárgyalja az uniós támogatásoknak a jogállamiság helyzetéhez kötött kifizetésérõl, illetve azok felfüggesztésérõl szóló elõterjesztést. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a javaslatban kódolva van az önkényes forrásmegvonás, a költségvetési terror bevezetésével a bevándorlást pártoló régi tagállamok a brüsszeli migrációs politikával szembehelyezkedõ új nemzetállamokat büntetnék.
A jövő szerdai plenáris ülésen tárgyalja majd az Európai Parlament az európai uniós támogatásoknak a jogállamiság helyzetéhez kötött felfüggesztését vagy a kifizetési határidők megszakítását. Ifjabb Lomnici a Magyar Időknek elmondta, hogy korábban az Európai Bizottság, most pedig már az Európai Parlament is a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves – 2021-től 2027-ig terjedő – költségvetési időszakban.
A javaslatban kódolva van az önkényes forrásmegvonás, hiszen az Európai Bíróság jogállamisági feltételrendszerének – a törvény előtti egyenlőség, a független bíróságok, az emberi méltóság tiszteletben tartása – Magyarország maradéktalanul megfelel, ugyanakkor a szubjektív értelmezések súlyos visszaélésekre adnak lehetőséget az uniós döntéshozóknak"
– közölte a szakértő, aki szerint ha bevetik ezt a fajta költségvetési terrort, akkor az nem csupán sérteni fogja a gazdasági és társadalmi kohézió uniós elvét, hanem veszélybe sodorja az EU-ban a jelenleg is nehezen fenntartott status quót, hiszen a javaslat lényege, hogy a bevándorlást pártoló régi tagállamok a brüsszeli migrációs politikával szembehelyezkedő új nemzetállamokat tudják ily módon büntetni.
Lomnici rámutatott, hogy végső soron Európán kívüli pénzügyi körök káoszt akarnak az EU-ban, és ehhez a bizottságban és az Európai Parlamentben asszisztálnak.
Vagy megvezetik őket, vagy pedig Brüsszel és Strasbourg tudatosan vesz részt Sorosék bosszúpolitikájában"
– fogalmazott a szakjogász.
Az ügy jogi hátteréről a szakértő kifejtette: a 2018 áprilisában nyilvánosságra hozott bizottsági előirányzat költségvetési tervezését a 322. cikkre alapoznák a jelenleg irányadó 312. cikkely alkalmazása helyett.
Az uniós döntéshozók, az Európai Parlament és az Európai Tanács (ET) a Európai Számvevőszékkel (ESZ) folytatott konzultációt követően rendeletben határozzák meg a költségvetés végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást. Míg a 312. cikk szerint a többéves pénzügyi keretet az ET az EP tagjainak többségével elfogadott egyetértését követően, egyhangúlag határozza meg, a 322. cikkre hivatkozva benyújtandó bizottsági jogszabályjavaslat megtorpedózásához mindössze minősített többségre van szükség.
A minősített többség legalább 15 tagországot és az unió lakosságának 65 százalékát jelenti – vagyis Magyarország és Lengyelország még együtt sem lenne képes megvétózni a bizottsági javaslatot, ha az átmegy az Európai Parlamenten"
– ismertette ifj. Lomnici.
Pócza István, az Alapjogokért Központ elemzője az M1-nek tegnap arról beszélt, hogy annak ellenére szigorodnak a migrációval kapcsolatos, háttérben hozott jogszabályok az EU tagországaiban, hogy a magukat befogadónak hirdető államok próbálják erről elterelni a figyelmet. Pócza kifejtette: ezek az országok is felismerték, hogy a szigorításra a saját biztonságuk érdekében szükség van.
A folyamat alátámasztja, hogy a migráció kérdésében a vita már rég eldőlt"
– húzta alá.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
