Rétvári Bence azt mondta: 2010 óta Magyarország mind a nyolc régiójában jelentősen nőtt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem,

Külön pozitívumként értékelte, hogy a kevésbé fejlett régiókban nagyobb volt a növekedés, ezzel a régiók közötti különbségek érezhetően csökkentek. 

Kiemelte: 2010-hez képest tavaly már jóval kisebb volt a különbség a főváros és vidéki települések között. Ezt mutatja az az adat is, amely szerint tavaly már 10 százalékkal kisebb volt a különbség a leggazdagabbnak számító budapesti és a legszegényebbnek számító észak-alföldi régió között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az észak-alföldi régióban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem hét év alatt 42 százalékkal nőtt, ezzel a terület négy régiónál is gyorsabb ütemű fejlődést mutat. 

Rétvári Bence szerint az egyre csökkenő területi különbségek azt tanúsítják, hogy a kormány intézkedései elérik céljukat: míg a szocialisták 2010-et megelőzően segélyezéssel tartották fenn a különbségeket, addig "a munkaalapú társadalom látható életszínvonalbeli emelkedést és országos kiegyenlítődést mutat".

Úgy folytatta: Magyarországon jelenleg a korábbiakhoz képest elképzelhetetlenül magas a foglalkoztatottság és rekordalacsony szinten van a munkanélküliség. A területi adatok alapján álláspontja szerint egyértelmű, hogy a segélyek helyett a munka a kulcs a nagyobb anyagi biztonsághoz. 

Kitért arra is, hogy a jövedelmek közötti különbségek mutatói nem csak területi alapon javultak. Hangsúlyozta: az országban az elmúlt években a nemek közötti bérkülönbség is egyértelműen csökkenő tendenciát mutat;

Míg 2010-ben 17,6 százalékos volt az eltérés, addig 2016-ban már csak 14 százalékos. Ezzel párhuzamosan a nők foglalkoztatási rátája is dinamikusan növekedett: a 2010-es 49,8 százalékról idén 62,5 százalékra emelkedett – közölte az államtitkár.

Úgy fogalmazott: a balliberális kormányok csak nagyokat mondtak a nők helyzetének javításáról, valós intézkedéseik nem segítettek rajtuk. A gyed extra, a munkahelyvédelmi akció, a bölcsődefejlesztések, a Nők 40 program, a gyermekek után járó pótszabadságok mind hozzájárulnak a nők gazdasági érvényesüléséhez, a női foglalkoztatás növeléséhez, amely 20 éve nem volt olyan magas szinten Magyarországon, mint most.

Az Eurostat adatai szerint 2017-ben az uniós országok között az 5. helyen állt Magyarország a női vezetők arányát tekintve. Magyarországon ez 39,4 százalék, ugyanennyi Svédországban, és csak Szlovénia, Lengyelország, valamint Lettország előzi meg a magyarokat – nyilatkozta Rétvári Bence.