Tetemes sivalkodásában többek között kifejtette, hogy ez az új törvény csupán a jéghegy csúcsa. Mivel a bevándorlással szemben teljes tilalmat rendelt el a kormány, így – hazug indoklása szerint – Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli (!) túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.

A Soros csatlósaként is emlegetett Sargentini figyelmét valamilyen kifürkészhetetlen oknál fogva azonban elkerülték azok a tények, miszerint

• a túlóratörvényben meghatározott túlórák számának maximuma (400) kevesebb, mint az uniós irányelvben megfogalmazott mennyiség (416);
• ezután is havonta kell majd kifizetni a túlórákat, nem pedig háromévente;
• a dolgozó beleegyezése kell minden egyes túlórához;
• és végül továbbra is öt munkanapból fog állni a hét, nem pedig hatból.

Mindezek dacára Sargentini szerint fel kellene gyorsítani a Magyarország ellen indított hetes cikk szerinti eljárást, amelyet az Európai Parlament az ő általa fémjelzett jelentés elfogadásával kezdeményezett.

Közismert, a hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagország szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, amit az elemzők teljes mértékben kizártnak tartanak.