Amikor a balliberális ellenzék szerdán megpróbálta erőszakkal megakadályozni az Országgyűlés működését, akkor azzal a civilizált világ egyik legfontosabb politikai alapértékének, a parlamentáris demokrácia intézményrendszerének lerombolását kezdte el, ami elfogadhatatlan.

A parlamenti képviselők törvényhozási munkájának fizikai erőszakkal való korlátozása gyakorlatilag azt jelenti, hogy az áprilisi választáson totális vereséget szenvedő parlamenti ellenzék nem képes elfogadni a szavazók döntését.

Az ellenzék akciója már nem a parlamenti munka hagyományos részét képező obstrukció valamilyen formája, hanem a demokratikus játékszabályok teljes semmibevételére épülő diktatórikus politikai támadás volt valójában. Az ellenzék ezzel elég ijesztő módon azt üzente, hogy nagy ívben tesz a választók akaratára. A társadalmi támogatottságban és parlamenti mandátumszámban egyaránt csak törpe minoritásként létező ballibeket egyáltalán nem érdekli, hogy az áprilisi választáson nem arra kaptak felhatalmazást, hogy fizikailag akadályozzák meg az olyan szavazások megtartását, amelyeken a többség nekik nem tetsző döntéseket hozna.

Elképesztően gátlástalan és értelmetlen az ellenzéknek ez a demokráciaellenes fellépése.

Évek óta egy, csak a fantáziájukban létező diktatúra kiépítésével vádolja a Fideszt az ellenzék. Most meg nyíltan és fizikai erőszakkal támadják meg a választói népakaratot megtestesítő intézményt, a parlamentet.

Az önmagukat a demokratikus alapértékek legfőbb őreinek kikiáltó nemzetközi és hazai ballib média, a politikusaik, valamint a megmondóembereik most egyaránt hallgatnak – a szokásos kettős mércéjük szerint – a botrányos szerdai politikai akcióval összefüggésben. Érdekesmód a Magyarországot hetente többször is alaptalanul fasiszta diktatúrának vizionáló kórus a szerdai politikai nonszensz kapcsán most egyáltalán nem beszél arról, hogy az mennyire is veszélyezteti a demokrácia működését.

A demokratikus értékek érvényesülése miatt való aggódás helyett a ballibek most inkább örülnek a történteknek. Sőt, egyesek kifejezetten ünneplésre méltónak tartják az egyébként minden szempontból teljes kudarccal járó brutális ellenzéki akciót.

Döbbenetes módon így tett az ELTE tanáraként is dolgozó ballib politológus, szociológus Tóth Csaba is. Nyílt ünneplésbe kezdett a szerdai események után.

A természetesen mindenkitől teljesen "független" Republikon Intézet stratégiai igazgatója a Facebook-oldalán tette közzé az ellenzék parlamenti rendbontását értékelő gyorselemzését, amelyben ünnepelhető, kiváló politikai lépésként értékelte az ellenzék szégyenteljes, demokráciaellenes támadását.

Tóth Csaba szerint a szerdai ellenzéki akció annyira jól sikerült, hogy az már végre nem ciki, mivel olyan célt fogalmazott meg a ballib tábor, amiért az ellenzéki képviselők büszkén küzdhetnek.

A politológus szerint a parlament munkájának fizikai korlátozása nagyszerű dolog, mert „végre tett valamit” az ellenzék.

Az értékelésből az derül ki, hogy az ELTE oktatója egyértelműen jó dolognak tartja a törvényhozás munkájának törvénysértő eszközökkel történő megakadályozását. Végül pedig – nem kicsit cinikus módon – Tóth Csaba még azon reményének is hangot adott, hogy a szándékosan számos törvényi előírást megsértő ellenzéki akciózás miatt a parlamenti többséget irányító Fidesz majd annyira súlyos büntetéseket szab ki az ellenzéki politikusokra, ami miatt nemcsak megnő majd az ellenzék társadalmi támogatottsága, de még radikalizálódik is a kormányellenes tábor.

Azonban minden bizonnyal téved az ELTE oktatója, amikor ellenzéki előretörést lát a szerdai balliberális politikai terrorakciónak köszönhetően, hiszen tisztán látszik, hogy az ellenzék kifejezetten provokatív módon és céllal szervezi a kormányellenes akcióit.

A kormány és a parlamenti többség az utóbbi időben ugyanis szemmel láthatóan mindent elkövet azért, hogy egyetlen hatóság vagy szervezet se ülhessen fel az ellenzék provokációs szándékainak. A parlamenti botrány ballib szervezői hiába bíztak abban, hogy majd áldozatként villoghatnak a nemzetközi sajtóban, amennyiben erőszakkal távolították volna el őket a parlamenti pulpitusról, amelyet elfoglaltak. De ugyanígy hiába várta – az Országház Kossuth téri karácsonyfáját bátor módon megrongáló – utcai rongáló csapat is, hogy a középületek és a rendőrök megdobálása után talán erőszakkal feloszlatják majd őket, ami jól mutathatna a nem kifejezetten magyarbarát nemzetközi sajtóban.