Schmidt: az elsõ világháború mindent megváltoztatott Európában
2018.12.12. 15:07
Schmidt Mária (a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója) az I. világháború utáni helyzetet elemző, Új világrend született című szerdai budapesti nemzetközi konferencián beszélt. Elmondta: az I. világháború megváltoztatta a határokat, a politikai rendszereket, a lelkiséget és az erkölcsöt, a régi rend megszűnt, a régi értékeket érvénytelennek nyilvánították, de új tekintélypontokat és értékeket nem tudtak a helyükre állítani, mindez pedig még jobban elmélyítette a tömegek orientációs zavarát.
Kifejtette: a háborút lezáró békediktátumok a vesztes nemzetek puszta létét, nemzeti büszkeségük ellehetetlenítését célozták, és kizárólag arra irányultak, hogy meggyengítsék és megalázzák a legyőzötteket, akiket háborús bűnösöknek bélyegeztek.
A nemzeti önrendelkezés elvének alkalmazása a vesztesek bomlasztását és atomizálását tűzte ki célul”
– jelentette ki a főigazgató, később pedig hozzátette: a béke fenntartása ráadásul a „látszatgyőztesekre”, a britekre és a franciákra hárult, ők azonban erre nem voltak képesek, így a súlyos áldozatok árán kivívott győzelem alig negyed évszázadig tartó fegyverszünetté zsugorodott. Schmidt Mária közölte, a régi rend összeomlása után két lehetőség közül lehetett választani: a Thomas Woodrow Wilson elnök által képviselt amerikai út és a bolsevikok lenini utópiája közül. A 20. század „százéves” háborúja végül 1989-1990-ben az Egyesült Államok győzelmével, a Szovjetunió összeomlásával és Európa egyesítésével zárult – mondta a főigazgató.
Megjegyezte: ugyanakkor a Nyugat azon hozzáállása, miszerint nyugatosítania, vagyis civilizálnia, demokratizálnia kell a kelet- és délkelet-európai, ázsiai vagy afrikai országokat, a 21. században sem módosult.
Schmidt Mária szólt arról is, hogy az egykori győztesek jogutódai újabban a nemzetállamokat teszik felelőssé a 20. század háborúiért. Korunk fő rákfenéjeként tekintenek a nemzeti szuverenitásra, és az azt tápláló nacionalizmusra, pedig a történelem során a birodalmak több terület- és nyersanyagszerző háborút indítottak, mint a nemzetállamok, ezért a nemzetállamok háborús bűnösnek bélyegzése minden alapot nélkülöz – emelte ki. A főigazgató kitért arra is, hogy amikor Magyarország a rendszerváltozás után újra szabad lett, lelkesen várta, hogy csatlakozhasson a Nyugathoz, és megpróbált megfelelni az amerikaiak által hirdetett demokráciának. Mégis vesztesként kezelnek bennünket még mindig, immár 100 éve – fűzte hozzá.
Azt mondta, Magyarország három háborúban volt a vesztes oldalon, de megmaradt, és végül győztesként léphetett át a 21. századba, mert szabad és független maradt. A magyarság teljesítette történelmi hivatását, megmaradt, működő és élhető ország jött létre, miközben hatalmas, az egész világot uraló birodalmak tűntek el, ehhez azonban szükség volt a két világháború között is jól teljesítő politikai elitre – hangoztatta Schmidt Mária.