Van ez a történet a hittérítőről, akit megöltek a bennszülöttek.

Nem teljesen friss az eset, de a tegnapi hírek az izgalmasak, a maiak után csak a percemberek futnak. (Ez itt egy vicc volt, mielőtt valaki megsértődne.)

Tömörítve:

Él (élt) egy ürge (Chau), aki amellett, hogy fociedző és hegymászó, keresztény misszionárius is, mindenkit szeret – ez mondjuk az én szememben az elmebetegség egyik jele –, majd elment egy elzárt területen lévő törzshöz téríteni, akik megölték.

(Az India felügyelete alá tartozó, kb. 72 km²-es Északi-Szentinel-sziget az ellenséges lakossága miatt gyakorlatilag autonómiát élvez, az indiai kormány ugyanis attól tart, hogy egy behurcolt fertőzés minden ott élő embert kipusztítana, így tiltott területté nyilvánították. Az itt élő szentinelézek – fene se hallott róluk korábban, de miért is hallott volna, ők se hallottak a palócokról – a világ egyik legelszigeteltebb népcsoportja. Halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot folytatnak. No meg ellenségesek az idegenekkel. Írástudatlanok, kőből készült tárgyakat használnak, és a létszámuk 40 és 500 fő közt lehet.)

Szóval odament ez a Chau nevű misszionárius, próbált barátkozni, sugározta feléjük a szeretetet, de az őslakosok nyilakkal fogadták, ő meg tovább sugárzott, a törzs tagjai meg csak tovább nyilaztak, majd egy szép nap a csónakja nem érkezett vissza.

A történet ennyi.

Na, de nem is ez az érdekes, hanem a libsik!

Írt erről a dologról a 444 is. Nyíltan persze nem mer röhögni a 444 a hittérítő halálán, de azért tudjuk, hogy egy kicsit kuncognak. Valahol nagyon mélyen bennem is az az érzés van, hogy a fenéért ment oda, miért nem hagyta őket békén?! (Igazság szerint ez tipikus forradalmi mentalitás, amikor valaki a világot a saját képére akarja formálni.)

De a történetnek szerintem egy egészen más tanulsága van.

Ez egy igazi tökös nép. Tudják, hogy miért ment oda az a férfi: rombolni a kultúrájukat. Õk ezt nem hagyták, megölték. A libsik meg vigyorognak a buta hittérítőn. És észre se veszik, hogy itt a keresztény fickó volt a felforgató libsi, és a „kereszténygyilkos" vademberek voltak – a mi fogalmaink szerint – a jobboldali hazafiak.

Ez a normális reakció a kéretlen, betolakodó idegenekre, úgyhogy hiába kárörvendenek titokban azon, hogy egy vallásos pórul járt, mert itt nem az a lényeg. A lényeg az, hogy minden kultúra maradjon a saját helyén, és a betolakodókkal szemben jogosan lépnek fel.

„Mielőtt a szentinelézek megölték, az amerikai hittérítő azt írta a szüleinek, ne haragudjanak a törzsre vagy Istenre, ha nem éli túl" – ez a 444 írásának a pontos címe.

Nem ismerős?

Mármint nem maga a mondat, hanem a hozzáállás. A lelkiség. A megközelítési mód.

Segítek. Ez ugyanaz, szinte szóról szóra, és ugyanabból a beteges lelki alapállásból indul ki, mint amikor a betolakodó muszlim migráns megerőszakolja és megöli a svéd vagy német gyerekét, és a hülye apja meg könnyek közt vinnyog a gyilkos temetésén, hogy ő elítéli a gyűlöletet, meg ne általánosítsunk, és ő akkor is szereti a négert, meg refugees welcome.

„Kérlek, ne legyetek mérgesek rájuk vagy az Istenre, ha esetleg megölnek engem.”

Ez, kérem, egy és ugyanaz!

„Nem akarjuk turistának nevezni, mert azzal a céllal ment a tiltott szigetre, hogy hittérítést végezzen.”

Igen, kedves 444. Mi meg a muszlim migránst nem akarjuk menekültnek nevezni, mert azért jön ide, Európába, hogy élősködjön rajtunk és terjessze a hitét.

(Ezeknek a szentinelézeknek a történelmük folyamán csak bajuk volt az idegenekkel. Ahogy nekünk, magyaroknak is. Ezek nem egyszerűen zárkózottak meg vademberek, hanem párszor majdnem kihaltak a találkozások miatt. Ahogy mi, magyarok is, a XIX. század közepére kisebbségbe kerültünk a saját országunkban.)

Az egész Facebook tele van most ateista és szkeptikus posztokkal arról az „ökör misszionáriusról”. Cinikus, gúnyos és logikus posztok egytől egyig, csak ha a misszió kifejezést kicserélném migrációra, akkor az már szerintük gyűlöletbeszéd lenne.

Döbbenetes, hogy az emberek mennyire jól tudják látni dolgokat, ha az ellentáborról van szó.

Lefordítok egy bekezdést egy angol nyelvű csoportból:

"Ez a fehér felsőbbrendűség. Ez a kolonizáció. Fehér emberek behatolnak egy idegen földre a gondoskodás álcája alatt, hogy a fehér ember istenének és életének követőivé tegyék az ott élőket. Ne tegyünk úgy, mintha nem létezne többé kolonizáció, csak egy új neve van: misszió.
Ne tekintsük áldozatnak a misszionáriust, akit azért öltek meg, mert nem követte annak a törzsnek a törvényeit, amiről azt állította, hogy szereti. Ne démonizáljuk a törzset, ami egyszerűen csak meg akarta védeni a gyermekeit a betegségtől és az erőszaktól. Ha igazán törődött volna velük, akkor megismerte volna a hitüket és a törvényeiket, és tiszteletben tartotta volna azokat. De ő nem törődött velük. Õk csak egy újabb strigula lettek volna a keresztjén.
A kolonizációnak véget kell érnie."

Nem, és tényleg nem értik.

Sajnálom amúgy ezt a szerencsétlen hittérítőt, mert ő a migránsfuvarozó libsikkel ellentétben tényleg nem akart rosszat, csak egy elmebeteg megszállott volt.

S hogy mit lehet levonni mindebből?

Mindenki maradjon a fenekén, és a libsiknek nincsen agyuk. A tanulság nagyjából ez.