A Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon szerzett diplomát 1952-ben. Egy évvel később az akkor induló Igaz Szó folyóirathoz került főszerkesztői állásba, amit az 1989 decemberében bekövetkezett elkergetéséig töltött be. A Ceausescu-diktatúra udvari költője életének legvégső szakaszáig aktív volt: a magyarságot és vezetőit sértő cikkek és tanulmányok százait írta és közölte saját lapjában, valamint barátai újságjaiban.

A Román Kommunista Párt központi bizottságának póttagjaként nemcsak kiszolgálta a rendszert, hanem együtt is működött annak elnyomó szervével, a Securitatéval. Rendszeresen jelentett író és újságíró kollégáiról, valamint színésznő feleségei, Erdős Irma és Ádám Erzsébet pályatársairól. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának művészeit 1984-ben egyenesen Nicolae Ceausescunál panaszolta be, mert egy mezőcsávási előadás utáni buliban elénekelték a magyar és a székely himnuszt, szerinte „sovén magatartásról téve tanúbizonyságot”.

A Krónika szerint ha akarta és esetleg valamiféle érdek is fűzte hozzá, Hajdu Győző a jó oldalát is képes volt megmutatni; a hatalom bizalmijaként számos emberen segített lakáskiutalásban, különböző kisebb törvénytelenségek eltussolásában vagy útlevél megszerzésében. Segítségével 1978-ban a Magyarországra kitelepedni készülő Gyöngyösi házaspár például három nap alatt megkapta a végleges útlevelet. A távozó család vársétányi emeletes házát azonnal államosították, majd kiutalták Hajdu Győzőnek.

Magatartása az 1989-es rendszerváltás után sem változott. A nép haragja elől Bukarestbe menekült, majd írásaival szélsőséges román lapok hasábjain jelentkezett.

Egy, az „európai lelkületű magyarokhoz” címzett felhívásában Avram Iancut az 1848-as forradalom nagy nemzeti hősének nevezte. Az utóbbi években a legtöbb írásának a magyarellenességéről ismert marosvásárhelyi Cuvantul liber adott helyet. Ezekben legfőképpen Magyarországot és a Kárpát-medencei magyarság képviselőit támadta Orbán Viktortól Kelemen Hunorig, Tőkés Lászlótól Áder Jánosig.

A Cuvantul június 14-i számában a Magyar Tudományos Akadémia által indított Lendület Trianon 100 Kutatócsoportot illette súlyos és igaztalan vádakkal, azt fejtegetve, hogy munkája Románia ellen irányul.

(Krónika)