Az 52 vádlott előre eldöntötte, hogy idős, beteg embereket fog lehúzni olyan termékekkel, amelyek drágák, de a gyógyításban teljesen haszontalanok.

A vád szerint a két vádlott elhatározta, hogy elsősorban idős és egészségügyi problémákkal küzdő sértettek részére adnak el gyógyításra alkalmatlan eszközöket, és az értékesítés során a sértetteket megtévesztik. Az egyik vádlott ehhez különböző cégeket szerzett meg olyan vádlott-társai neve alatt, akik ténylegesen nem voltak a cégek tulajdonosai, és tevékenységet sem végeztek bennük.

A vádlottak telefonos központokat működtettek Budapesten, Tatabányán és Győrben, melyek feladata az volt, hogy ingyenes egészségügyi felmérésre hívják meg a leendő ügyfeleket.

A két vádlott és a közvetlen irányításuk alatt a fenti városokban működtetett csoportok vezetői határozták meg a vádlott-társaik feladatát, utasításokat, tanácsokat adtak nekik, hogy az üzletekben megjelenő, jellemzően idős személyeket milyen módon tévesszék meg. Az utasítások között szerepelt, hogy olyan látszatot kell kelteni, hogy a terméket kínáló személy orvos, vagy egészségügyi dolgozó, ezért viseljen fehér köpenyt, a nyakukban lehetőleg legyen fonendoszkóp, keltsék orvosi vizsgálat látszatát, és a látszólagos vizsgálat után közöljék az ügyféllel, hogy súlyos beteg, betegsége pedig javulni fog, ha megveszi a kínált terméket.

A vádlottak azt állították, hogy a kínált terápiamatrac, alvásgarnitúra, légtisztító, lágylézer karóra, illetve különböző masszírozó készülékek alkalmasak a színlelt állapotfelmérés során megállapított súlyos, életveszélyes állapot kezelésére, gyógyítására.