Hatalmas összegekkel támogatja az EU a boszniai-horvát határt ostromló migránsokat
Horváth Tamás
2018.12.02. 20:00
Természetesen az adófizetõk pénzébõl.
Az Európai Unió megerősítette, hogy az uniós állampolgárok adóforintjaiból jelentős összeget költ azokra a – főként a harmadik világból érkezett – migránsokra, akik a nyugat-balkáni útvonalon keresztül akarnak bejutni az EU-ba.
A nagyrészt fiatal férfiakból álló csoportok Bosznia-Hercegovinában feltorlódnak, ugyanis a boszniai-horvát határ az Európai Unió külső határa is, ezért a horvát hatóságok a közös uniós határvédelmi szerv, a Frontex segítségével fokozottan őrzik azt.
A szigorú ellenőrzések ellenére az idei évben a boszniai-horvát határhoz érkezett – legtöbbször semmilyen személyazonosításra alkalmas irattal nem rendelkező – illegális bevándorlók háromnegyede, azaz több mint 15 ezer ember bejutott az unió területére.
Ugyanakkor azokkal is meggyűlik a baj, akik egyelőre még Bosznia-Hercegovinában vesztegelnek.
Korábban bombaként robbant a hír, miszerint Velika Kladusa határátkelőnél 20 ezres, késekkel felfegyverkezett migránshorda akart bejutni az EU területére, egy horvát határőrt meg is késeltek.
Újabban pedig egy másik határ menti település, Bihács polgármestere kongatta meg a vészharangokat az Euronewsnak adott interjújában. Suhret Fazlic szerint a nagyjából 50 ezres városban kezdetben mindenki örömmel fogadta a migránsok párfős csoportjait, ám mára már 3-5 ezer bevándorló tartózkodik Bihácson és környékén.
Egy ekkora méretű tömeg eltartása már jócskán meghaladja a településünk lehetőségeit. Egy 50 ezres városról van szó, 5 ezer migráns a lakosság 10 százalékát teszi ki. Képzeljék el, ha a félmilliós Szarajevónak kellene eltartania 50 ezer illegális bevándorlót”
– mondta a politikus.
Suhret Fazlic szerint ráadásul a migránsok inváziója óta a bűnözés is megnövekedett Bihácson:
A főleg pakisztáni, szíriai és észak-afrikai útonállók már több mint 200 bűncselekményt követtek el az ott-tartózkodásuk ideje alatt, ezért a bihácsiak megváltoztatták a kezdeti befogadó attitűdjüket, és már nagyon elegük van abból, hogy nem élhetnek biztonságban a saját városukban.”
A polgármester bízik abban, hogy városa előbb-utóbb kapni fog valamiféle kompenzációt a migránsválság alatt kifejtett erőfeszítéseiért cserébe.
Ezt például különféle, a helyi közösség érdekeit szolgáló projektek finanszírozásának formájában tudom elképzelni”
– tette hozzá Suhret Fazlic.
Ha a migrációs válság sújtotta Bihács és más boszniai határ menti települések még nem is, a harmadik világbeli bevándorlók viszont már részesültek támogatásban, méghozzá az uniós állampolgárok adóforintjait költő Európai Bizottságtól.
A brüsszeli szerv azok után jelentette be, hogy további 160 millió forintnyi euróval támogatja a Balkánon veszteglő észak-afrikai, közel-keleti és ázsiai migránsokat, hogy a migrációs válság 2015-ös kezdete óta eddig
összesen már 10 milliárd forintnak megfelelő eurót költöttek erre a célra.
Az európai adófizetők pénze azonban főként illegális migránsokhoz jut, az ENSZ adatai szerint a Bosznia-Hercegovinába érkező bevándorlók 80-85 százaléka nem háború sújtotta országból származik, vagyis gazdasági migránsnak minősül.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
