A politikus előadást tartott a Bonni Egyetemen, és kifejtette: Magyarország Európa közepén van, nyitott a gazdasága, és tudja, hogy ha konfliktus volt a Nyugat és a Kelet között, abból mindig vesztesen került ki – írja az MTI.

Ezért Magyarország erős Európát akar, de mivel a kontinens történelmi kihívások előtt áll, természetes, hogy vita van a jövőjéről, arról, miként lehet elérni az erős Európát – mutatott rá.

Közölte: nem jó, hogy aki ebben a vitában eltér a mainstreamtől, azt azonnal európaiatlannak bélyegzik.

A külügyminiszter úgy vélte, vannak, akik az Egyesült Európai Államok koncepció jegyében gyenge tagállamokat szeretnének, de gyenge országokkal nehéz megvalósítani az erős integrációt.

Magyarország álláspontja szerint erős tagállamokra van szükség – mondta.

Szijjártó Péter a kihívások között említette a migrációt. Azt mondta, a migráció növelte a terrorveszélyt Európában, mert ha százezreket engednek be mindenfajta ellenőrzés nélkül a kontinensre, lehetnek olyan terroristák, akik kihasználják ezt a lehetőséget. Hozzátette: ezért biztonsági kérdés is a migráció.

Úgy vélte, minden országnak lehetőséget kell adni, hogy a demográfiai kihívásokra saját válaszokat adjon, és az nem feltétlenül a migráció.

Megjegyezte: a határvédelem szuverenitási kérdés is, és a schengeni szerződés is előírja a külső európai határok védelmének kötelezettségét.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Európának vissza kell találnia keresztény gyökereihez, és elfogadhatatlan, hogy Nyugat-Európában van olyan hely, ahol eltávolítanak keresztény szimbólumokat.

Tisztességes vitára van szükség a többéves európai költségvetési keretről. Az uniós források nem a nyugat-európai országok nagylelkűségétől függnek, jogunk van ezekhez a forrásokhoz – közölte.

Szijjártó Péter szerint fontos, hogy a jelentős európai kérdésekről az emberek kifejezhessék a véleményüket a jövő évi európai parlamenti választáson.

Azt is lényegesnek nevezte, hogy nagy hangsúlyt helyezzenek az EU bővítésére. Minél nagyobb az EU, annál erősebb – jelentette ki. Hozzáfűzte: Magyarország tudja, milyen amikor béke van a Nyugat-Balkánon, és milyen, amikor instabilitás.

Egy hallgatói kérdésre a külügyminiszter felidézte: néhány éve ezrek lépték át illegálisan a határt, és nem érthető, mi jogosíthatta volna fel őket erre.

Minden együttműködést elutasítottak a hatóságokkal, nyilvános tereket foglaltak el – emlékeztetett.

Azt is mondta, hogy Magyarország nem ítél el egy országot, amiért multikulturális társadalmat épít, de más országnak sem szabad elítélnie Magyarországot, amiért más utat követ.

Szuverenitási kérdés, hogy mi dönthessük el, kikkel szeretnénk együtt élni – vélekedett.