Centenáriumi megemlékezést és autonómiatüntetést tartottak Sepsiszentgyörgyön
Zelenka Dóra
2018.11.18. 18:18
Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidézõ centenáriumi nagygyûlést, Székelyföldnek területi autonómiát követelõ tüntetést tartottak vasárnap Sepsiszentgyörgy fõterén, amelyen a szónokok az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett, máig beváltatlan autonómiaígéretet kérték számon Bukaresten.
Izsák Balázs, a demonstrációt összehívó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke párbeszédet sürgetett Bukaresttel a székely autonómiaigényről. Úgy vélekedett: az lenne méltó az 1918-as gyulafehérvári határozatokhoz és a jövő évi román uniós elnökségéhez, ha a bukaresti kormány nem gyanakvással, hanem párbeszédkészséggel viszonyulna a székelyek autonómiatörekvéseihez.
Egyed Ákos történészt idézve az SZNT elnöke az eltelt száz évből azt emelte ki, hogy a székelység a román közigazgatás alatt is megőrizte többségét szülőföldjén.
Ez a székely csoda nem csak az otthonmaradáshoz, a holnap küzdelmeihez ad erőt a közösségnek: ez jogosítja fel arra, hogy területi autonómiát követeljen szülőföldjén"
– szögezte le Izsák Balázs.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy a történelem már túlhaladott azon, hogy a "Nagy Háború" győztes hatalmai semmibe vették a magyarok önrendelkezési jogát, szerinte ma már Gyulafehérvárra és Trianonra az egyetlen és helyes válasz az autonómia.
Beszédében rámutatott: az 1918-as gyulafehérvári határozatban a románság teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népek számára, vagyis területi és személyi elvű autonómiát, amit Románia sohasem teljesített, de az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba.
Területért jogokat követelünk. Hogyha már a hazánktól megfosztottak minket, új hazánkban, közös országunkban legalább alapvető emberi és kollektív jogainkat biztosítsák cserébe"
– szögezte le az EMNT elnöke.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a magyarság romániai jogfosztottságát, az oktatási jogok csorbítását, a kommunizmus idején államosított közösségi javak visszaszolgáltatásának elszabotálását sérelmezte. Megjegyezte: jobb lett volna az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács centenáriumát a székely parlament megválasztására kiírt szabad választásokkal ünnepelni. Azonban leszögezte, hogy ennek megvalósulásához
Bukaresttel, Brüsszellel és Washingtonnal is meg kell értetni, hogy Romániát nem veszélyezteti sem a magyarság kulturális, sem a Székelyföld területi autonómiája.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) választmányi elnöke a mindenkori "időhúzó román politikumot" és a nemzetközi emberjogi szervezeteket tette felelőssé azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia.
Az elkövetkezendő évek nem telhetnek el ugyanabban a jogfosztottságban"
– buzdította harcos kiállásra hallgatóságát az MPP politikusa.
A nagygyűlés több szónoka az "Engedjétek szabadon!" jelszót skandáló tömeggel egyetértésben a terrorváddal elítélt Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelte, koholt vádak alapján bebörtönzött politikai foglyoknak minősítve őket.
Sabin Gherman, Erdély autonómiájáért következetesen szót emelő aktivista azt fájlalta, hogy Erdély a bukaresti földrajzkönyvekben már egyáltalán nem létezik. Rámutatott:
Bukarest az erdélyi románoknak tett ígéreteit sem tartotta be, egymás ellen fordította Erdély évszázadok óta békében élő népeit, pedig ha autonómiát biztosítana a történelmi régióknak, az fejlődést hozna az egész országnak.
A demonstráción székely zászlók százait lengették az ünneplőbe, székely népviseletbe öltözött résztvevők, akik Autonómiát Székelyföldnek feliratú, illetve számos székelyföldi településnevet jelző táblát emeltek a magasba. A székelyföldi város főterét megtöltő tömeg időről időre skandálva követelte az autonómiát.
A tömegrendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
