Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Történelmi léptékû humanitárius katasztrófa a keresztényüldözés

Forisek Ádám

2018.11.14. 21:09

A közel-keleti keresztények helyzetérõl Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelõs államtitkára beszélt szerda este Budapesten.

Az államtitkár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szólalt fel, ahol Nikodémusz Daúd Saraf, az iraki Moszul szír ortodox érseke és Júhana Butrusz Músí szír katolikus érsek tartott előadást.

Azbej Tristan kiemelte köszöntőjében: az otthonukból elüldözött keresztényeknek nemcsak azt kellett elviselniük, hogy nem keresztény szomszédaik elárulták őket, hanem azt is, hogy a nyugati keresztény világ közönnyel válaszolt tragédiájukra.

Látva e közösség tragikus sorsát és megértve a zsarnokságokkal és tragédiákkal sújtott saját történelmünk tanulságát, mi magyarok felismertük, hogy cselekednünk kell. Megértettük, hogy személyes és közvetlen kapcsolatba kell lépnünk üldözött keresztény testvéreinkkel"

– fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a magyar kormány vállalta, hogy a "szenvedők hangja lesz", és diplomáciai fórumokon képviseli ennek a közösségnek az érdekeit.

Hangsúlyozta: a kormány missziójának tekinti azt is, hogy leleplezze a Nyugatnak erre a humanitárius válságra adott téves, sőt, veszélyes válaszát, a migráció támogatását. A migráció nem megoldás, meg kell akadályozni, mert növeli a humanitárius katasztrófát, ahelyett, hogy megoldaná vagy legalább csökkentené. A migráció megakadályozása és a helyben maradás támogatása az érdeke nemcsak Európának és Magyarországnak, hanem a veszélyeztetett közösségeknek és azoknak is, akiket a migráció lehetőségével megtévesztenek.

Júhana Butrusz Músí arról beszélt, hogy két évvel az iraki Ninivei-fennsík felszabadítása után még mindig nem stabilizálódott a helyzet. Karakos városába körülbelül 24 ezer ember hazatért, sokan azonban még mindig haboznak visszatérni otthonukba. Hozzátette: francia, német, holland segélyszervezetek és a katolikus egyház segítségével sok házat újjáépítettek, az emberek azonban félnek a jövőtől.

Ahhoz, hogy az élet újrainduljon, munkahelyekre és a keresztény közösségek biztonságát garantáló törvényekre volna szükség – mondta a szír katolikus érsek. 

Nikodémusz Daúd Saraf moszuli szír ortodox érsek kiemelte: közösségük az utolsók egyike, amely még az arámi nyelvet, Jézus anyanyelvét beszélik. Ha nem kapnak segítséget, ez a nyelv ki fog halni. Az ortodox főpásztor arról is beszélt, hogy a szír ortodoxok 2003 előtt több mint 1 millió 600 ezren voltak, mára azonban kevesebb mint 500 ezren maradtak.

Felidézte: 2003 után négyszer kellett elhagyniuk Moszult, 2014-ben pedig, az Iszlám Állam egyetlen nap alatt megfosztotta őket 18 évszázados múltjuktól. Olyan templomokat romboltak le, amelyeket a 3. században építettek, olyan kéziratokat pusztítottak el, amelyeket a 2. században írtak.

Nikodémusz Daúd Saraf is azt hangsúlyozta, hogy jogokra van szükségük, amelyek igazságot szolgáltatnak nekik és megvédik őket.

Hozzátette: ők, keresztények nem ismerik az "erőszak kultúráját",  nem "a vér és a fosztogatás kultúrájában nevelkedtek", ezért szükségük van valakire, aki megvédi őket.

Mindent elvettek tőlünk, és ezt az egész világ tétlenül nézte"

– fogalmazott.

A moszuli érsek előadása végén köszönetet mondott a magyar kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiért minden lehetőséget megragad, hogy segítse őket és támogassa a szülőföldjükön maradásukat.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére