Vincze Viktor Attila: Jelenleg milyen Magyarország megítélése Németországban?

Nógrádi György: Magyarország német megítélése jó, bár persze nem olyan jó, mint Kohl idejében volt. Az a lényeg, hogy mindig számít az, ami Magyarországon történik. A németek azt szokták mondani, hogy Magyarország verte ki az első követ a berlini falból. Nekünk a kapcsolatunk Kohl kancellárral csodálatos volt. Kohl a Németország egységét akartam című könyvében leírja, hogy őt a brémai pártkongresszuson meg akarták buktatni az ellenfelei, de ő tudta, hogy a magyarok megnyitják a vasfüggönyt, aminek következtében több mint kilencven százalékkal újraválasztották őt. Pár hete pedig megjelent a német szocdemek külügyminiszterének a könyve is, amelynek a 34. oldalán azt írja, hogy azzal, hogy Orbán kerítést épített a határon, lélegzetvételnyi szünethez juttatta Németországot. Ilyet pedig eddig még szocdem vezető nem mondott.

Vincze Viktor Attila: Mi történt a német belpolitikában, hogy Merkel önként feladta a politikai pályafutásának a kulcspozícióját jelentő pártelnökségét?

Nógrádi György: 1949-ben létrejött az NSZK. A CDU/CSU hagyományosan 42-46 százalékot szokott szerezni. Merkel 16 éves kancellársága után a pártja most 26 százalékon áll, ami egy mélypont. Az alapvető dilemma az, hogy az elmúlt két tartományi választást – három héttel ezelőtt Bajorországban a CSU, és egy héttel ezelőtt Hessenben a CDU – látványosan elveszítette. Mindkettő helyen kormányon maradtak, de mindkét tartományban jó 10 százalékot visszaesett a konzervatív pártok támogatottsága. Mindez pedig azt jelenti, hogy Merkel nagyon nehéz helyzetben van. Úgy lehetne mondani, hogy 2015-ig sikeres kancellár volt, de 2015-ben a migránsválságra rosszul reagált. Három olyan állítása is volt Merkelnek, amit aztán az idő megcáfolt. Az egyik az volt, miszerint a migránsoknál nincsen felső határ. A másik az "Isten hozott" kultúrája, ami nem jött be, hiszen a hivatalos német megítélés szerint a migránsok 50 százaléka öt éven belül nem hajlandó munkát vállalni. A harmadik megbukott állítás pedig az volt, hogy aki szír, az mind bejöhet. Utóbbi azután dőlt meg, hogy a kijelentés következtében minden migráns automatikusan szírnek nevezte magát. Merkel húsz éven át kiváló taktikus volt, de az utóbbi időben a CDU-t elvitte kicsit balra, kicsit liberális irányba, ami viszont már rengeteg embernek nem tetszik. Most a választási vereségek hatására fölmerült, hogy Merkelnek mint pártelnöknek mennie kellene. Ez pedig nagyon bonyolult helyzetet teremtett, hiszen két hete Merkel még arról beszélt, hogy a kancellári és a pártelnöki tisztséget nem lehet elválasztani egymástól. Merkel kancellár és pártelnök akart maradni. Majd rá egy hétre bejelentette, hogy egész nyáron gondolkodott és arra jutott, hogy lemond a pártelnökségről. Hogy ebben mennyi volt a PR, azt nem lehet tudni. Az viszont tény, hogy bejelentette, hogy nem indul már a pártelnöki tisztségért. Ettől kezdve színre lépett pártelnöki esélyesként 12 ember, 9-ről ember még nem hallott, tehát olyan személyek, akik teljesen súlytalanok és esélytelenek.

Vincze Viktor Attila: Ki a legesélyesebb Merkel utódjának a három „komolyabb” jelölt közül?

Nógrádi György: A három esélyesből egy az, akit Merkel indított el. Õ a párt főtitkára, a korábbi Saar-vidéki miniszterelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK). Mindenki tudja, hogy ő Merkel embere. Mellette esélyes még az a Friedrich Merz, akit Merkel 12 évvel ezelőtt távolított el a politikából. Õ volt a CDU/CSU frakcióvezetője, aki legalább 20 országosan is nagy cég felügyelőbizottságában tag, rendkívül gazdag és sikeres, hívő keresztény, három gyereke van, egy év korkülönbség van közte és Merkel között. Kulturáltan fogalmazva Merz nem szereti Merkelt, de elég bölcs ahhoz, hogy ezt nyíltan ne hangoztassa. A harmadik jelölt Németország jelenlegi egészségügyi minisztere, Jens Spahn, aki a kezdetek óta Merkel ellenfelének számít. Õ egy 38-39 éves fiatal politikus, aki nyíltan felvállalta homoszexualitását. Tavaly össze is házasodott egy férfival. Az ő elfogadottsága pedig nagyon kicsi. Ezek alapján a kancellár asszony CDU-beli utódjaként két személy jöhet szóba reálisan. Az egyik Merkel bizalmasa, a másik Merkel konzervatív ellenfele. Ez pedig gondot okozhat. Például ha valaki a bizalmasa és a barátnője is egyben Merkelnek, akkor ez a kapcsolat garantáltan és alapvetően megváltozik majd attól a pillanattól kezdve, hogyha már ő a kancellár főnöke lesz a pártban. Ugyanakkor pedig az sem jó hír Merkel számára, hogy eddig a német történelem során minden német kancellár súlyos bukással fejezte be a pályafutását.

Vincze Viktor Attila: Angela Merkel még képes lehet arra, hogy kitöltse a kancellári mandátumát?

Nógrádi György: Amit Merkel most mond, hogy ő szeretné kitölteni a ciklus végéig a kancellári megbízatását, erre jelenleg nincs ember, aki fogadna. Három kormánypárt van ugyanis, melyeknél kivétel nélkül nagy bajok vannak. A CDU-ban Merkelt mint pártelnököt leváltják. A CSU-ban napokon belül lemond Seehofer, a párt jelenlegi elnöke, a szociáldemokrata párt, az SPD pedig 13-14 százalékos történelmi mélyponton van a hagyományos 40 százalék körüli eredményéhez képest. Csak idő kérdése és az SPD elnöke, Andrea Nahles, meg fog bukni, miközben ő már a harmadik pártelnök egy éven belül.

Vincze Viktor Attila: Magyarország és a magyar uniós tervek szempontjából nézve ki lehet az ideális CDU-elnök a politikából való önkéntes távozását bejelentő Angela Merkel után?

Nógrádi György: Európában most a jobbratolódás folyamata figyelhető meg. Akárki is nyer a jövő májusi választásokon, az biztos, hogy a jobboldal a mostani állapotokhoz képest teret fog nyerni. Ez a megállapítás pedig igaz mind a két konzervatívabb CDU-elnökjelölt személyére is. Biztos, hogy ha ma lennének a választások Németországban, akkor a mostanitól teljesen eltérő kormány alakulna meg. A mostani állapotok szerint a CDU 27, a Zöldek 24 százalékot kapnának, tehát csak ők tudnának kormányt alakítani. A három baloldali párt pedig együttesen is kisebbségben lenne.

Vincze Viktor Attila: Az első világháború 100 éves évfordulójáról fura módon megemlékező párizsi ünnepség mit üzent Európának és nekünk, magyaroknak?

Nógrádi György: Nagyon fura ünnepséget szervezett a furcsa francia diplomácia az első világháború századik évfordulójára. Macron beszéde egy kőkemény kihívás volt Trump elnöknek címezve. Trump ugyanakkor nem is hallgatta a beszédet, ezért aztán csak pár nappal később válaszolt arra a francia felvetésre, miszerint Kína, Oroszország és Amerika elleni védekezés miatt szükséges az önálló európai haderő felállítása. Döbbenetesen érdekes, hogy Macron erről beszélt, miközben az USA és Franciaország is tagja a NATO-nak, amelynek alapvető célja a közös biztonság- és védelempolitika. Ha a francia köztársasági elnök arról beszél, hogy azért kell európai hadsereg, hogy megvédjük magunkat Amerikától, akkor valahol nagyon nagy baj van. A januári müncheni védelmi konferencián az akkori német külügyminiszter, Sigmar Gabriel arról beszélt, hogy vegye végre észre a világ, hogy Európa vegetáriánus, míg Kína, az USA és Oroszország pedig húsevő. Ezért azt kérte, hogy ez a három hatalom ne akarja felzabálni Európát.

Vincze Viktor Attila: Milyen lehet a jövő májusi választás után az EU új parlamentjének az összetétele?

Nógrádi György: Európa várhatóan jobbra fog tolódni. Manfred Webernek pedig komoly esélye van, hogy Juncker helyére kerüljön. Webernek most döntenie kell arról, hogy elindul-e Seehofer lemondása után a CSU elnöki posztjáért. Szinte biztos, hogy nem fog, hiszen ő inkább uniós vezető lesz. De természetesen az EU jövőjét még számos tényező befolyásolhatja. Így például meghatározó lehet még rövid távon az, hogy lesz-e, és ha igen, akkor milyen lesz a Brexit.